Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Szakály Ferenc: A felszabadító háborúk történeti helyéről (Ki felelős a hódoltsági terület pusztulásáért?)

13 Károlyi Árpád: Buda és Pest visszavívása 1686-ban. Budapest, 1886. és ugyanennek Wellmann Imre által átdolgozott második kiadása: Budapest, 1936. M Főként az ötvenedik évforduló táján született számos jeles feldolgozás, rendszerint helytörténeti megközelítésben. 13 B. B.: Mit tanítunk Budavár felszabadításáról? „Magyar Nemzet", 1986. október 13. 1(5 Dr. Török Bálint: Mit is kell tudnunk Buda felszabadításáról? Uo., 1986. november 22.; gerlei; „Új Ember", 1986. november 16.; vö. még Dr. Török Bálint: A nemes lovag máshonnan nézve. „Magyar Nemzet", 1988. december 29.; egy különvélemény: Kis Elemér: Törökök, magyarok és császári ármádia. Uo. 1987. január 31. 17 Nagy László: i. m. 393. 1.; idézi: -rb-: Nemzeti ünnep vagy nem? „Új Ember", 1987. január 4. 18 Tagadjuk meg 1686-ot? „Magyar Nemzet", 1987. január 5. 10 Fentebb idézett munkáinkon kívül vö. még: Mi veszett Mohács után? (A magyarországi török uralom mérlege). Valóság 1988. 3. sz. 20 Magyarország visszafoglalása a töröktől. „Magyar Nemzet", 1987. március 7. 21 Vö. pl. a felszabadító háború jelentőségét egyébként nagyra értékelő Szekíü Gyula előadását: Magyar történet. IV. Budapest, 1935. 222-227. 1. 22 Buda expugnata (magyar) i. m. 19. 1. 2,3 Pest Megye Levéltára. Conscriptiones preceptorales II,'1. N° 4. és 8.; Ezt az öt helységet sem feltétlenül a tatárok pusztították el; Fájsz pl. már az év elején is pusztán állott. Kosáry Domokos: Pest megye a kuruc korban. Lakatos Ernő (szerk.) : Pest megye múltjából. Budapest, 1965. 19. 1. 2f> Bács-Kiskun Megyei Levéltár. Kecskemét város levéltára. Régi oklevelek gyűjteménye. 2-' Nagy Lajos: A Császári Udvari Kamara pécsi prefektúrájához tartozó terület 1687ben. Baranyai Helytörténetírás. 1978. Szerkesztette Szita László. Pécs, 1979. 21-22. 1. 20 Fenyvesi László: A Duna-mellék és a Kiskunság pusztulása Buda ostroma idején. In: Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején (Szécsény, 1985. december 3-4.) Szerkesztette Praznovszky Mihály és Bagyinszky Istvánné. Salgótarján, 1987. (Discussiones Neogradienses 4.) 106., 108. és 109. 1. 2/ Nóvák László: Nagykőrös mezővárosi fejlődése és településrendszere a XVII-XIX. században. In: Tanulmányok Nagykőrös történetéből és néprajzából. Nagykőrös, 1978. (Nagykőrösi Arany János Múzeum közleményei I.) 22-24. 1.; Iványosi Szabó Tibor: A migráció Kecskeméten 1662-1711 között és Nagykőrös népe és gazdálkodása az 1689-es nyilvántartások alapján. In: uő: Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások. Kecskemét, 1985. (Bács-Kiskun megye múltjából VII.) 397-406. és 457-461. 1. 28 Kosáry D. i. m. 25. 1. 29 Buda expugnata (magyar) i. m. 124. 1. 30 Kosáry D. i. m. 25. 1. 31 Elhelyezkedésükről: Szakály Ferenc: Szerb betelepülés a török kori Magyarországra (sajtó alatt). 32 Taba István: Baranya megye népessége a XVII. század végén. Pécs, 1941. 8. és 42. 1. Szakály Ferenc: Források Tolna megye XVII. századi történetéhez. A szekszárdi Béri Balogh Adám Múzeum évkönyve IV-V. 1973-1974. Szekszárd, 1975. 286-295. 1. passim. 33 „A maxondi pusztáról (Temesköz) most takarodik által az földnépe az Dunán, kinek száma, vége-hossza nincsen" - jelentette Baló Mátyás kapitiha 1688. november 8-án a nagyvezir nándorfehérvári táborából. Buda visszafoglalásának emlékezete i. m. 467. 1. 34 Tolna ezen részének etnikai viszonyairól: Hegedűs László: Tolna megye nyugati felének települései (1580-1704). Tanulmányok Tolna megye történetéből IX. Szerkesztette K. Balog János. Szekszárd, 1979. 3:> Fenyvesi L. i. m. 109. 1. 36 A parasztházak anyagáról: Szabó István: A középkori magyar falu. Budapest, 1969. 26-44. 1. passim. 37 Oborni Teréz: Nógrád megye haditerhei a felszabadító háborúban. In: Gazdaság és mentalitás i. m. 134. 1. 38 I. m. 139. 1. 39 I. m. 138-139. 1.