Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)
Előadások és tanulmányok - Szita László: Kutatási problémák az 1687. évi hadjárat történetéről
Úgy tűnik, a török tüzérség kezelői komoly hiányosságokkal küzködtek. Alig egy hónappal később a Harsányi-hegy melletti csatában ugyanígy ellőttek az ellenség feje fölött. 13 ÖSA. HHSA; LHA. - No. 15. Lásd itt a leirat, illetve császári parancs kópiáját. 14 BHA. Abt. IV. HS. 471. Továbbá Budától-Belgrádig. im. 123. p. 15 Uo. 16 Uo. 17 Lotharingiai levelének másolatát lásd ÖSA. HHSA; LHA. No. 15. 18 Budától-Belgrádig. Szerk. : Szita László. Pécs, 1987. 492. p. Különösen a csatára vonatkozó naplórészletek, egykorú beszámolók fontosak a kérdés részleteinek elemzéséhez. 19 Veres D. Csaba: Hol volt az úgynevezett „Második Mohácsi Csata". Hadtörténelmi Közlemények, 1987. XXXIV. évf. 4. sz. 691-715. p. Nagy Lajos : A nagyharsányi csata. Előadások és tanulmányok a visszafoglaló háború történetéhez. Szerk.: Szita László. Pécs, 1989. 45-48. p. Ugyanő készítette el: Az 1686-1687. évi hadjárat című tanulmányt, amely első komoly összefoglalása a hadjáratnak a magyar történeti irodalomban. Budától-Belgrádig. 15-51. p. 20 Lásd uo. 21 Szita László: Tobias von Hasslingen báró, vezérőrnagy hadsereg főszállásmester parancskönyve és hadinaplója az 1687. évi hadjáratról. Budától-Belgrádig. Pécs, 1987. 201. p. 22 Timár György: „Királyi Sziget". Baranya törökkori forrásai. Szerk.: Szita László. Pécs, 1989. 484 p. Timár György az első szerző, aki pontosítani tudta művében a Baranyában előforduló, s a 16-17. században létezett négy Tótfalu nevű helységet. Mint a szerző írja: „Úgy látszik az előbbiek környékén (t.i. Remethe Totfalw, Abrahan Tottya, ma Kistótfalu) egy harmadik Tótfalu is volt, mely Kéméndi Konrád leszármazottainak birtokai között tűnik fel, és később erre is ráteszi kezét Bácsmegyei Simon. Ez lesz az a Kistótfalu, amely az 1687. évi hadjárat dokumentumaiban ismételten szerepel (Budától-Belgrádig: 116, 119, 123, 161, 201) és a mellékelt térképek (t.i. metszetek. Sz. L.) a siklós-mohácsi úttól délre, a Karasica nyugati partján, a mai Villány területén feküdt. (Thouthfalw, Tóth Falw). A szerző jegyzetéhez az identifikációs kutatásához hozzátenném, hogy a megállapítása helyes, mert a Bácsmegyei Simon elbirtokolta Tótfalu, többek között Virágos szomszédságában került felsorolásra, ami még inkább megerősíti helyét. Veres D. Csaba feltételezései ezen beazonosítás után természetesen nem tarthatók fenn. Kistótfalu tehát önálló, a mai Villány határához tartozó térség legdélibb részén feküdhetett. 23 Budától-Belgrádig. Szerk.: Szita László. 354-361. p. u Uo. Lotharingiai Naplója, továbbá Miksa Emanuel hadinaplója és Hasslingen parancskönyve egybehangzóan így értékelte a hadmozdulatot. 25 Budától-Belgrádig c. munkában lásd a közölt metszeteket. Bár a sáncok kelet-nyugati kiépítését egyértelműen, egybehangzóan mutatják, abban azonban nagy eltérés mutatkozik, hogy hány sáncvonalat építettek ki. 2-7 közötti vonalat mutatnak. 2li ÖSA. HHSA; LHA. - No. 15. 27 Szita László: Erdély megszállása 1687 őszén. Az 1688. évi belgrádi szlavóniai és boszniai hadjárat. Budától-Belgrádig. Pécs, 1987. 55-69. p. 28 Uo. Továbbá részletesen Lotharingiai Károly naplója. 29 Uo. 3,1 A hosszú menetelésre vonatkozóan lásd Lotharingiai Károly naplóját és Hasslingen báró parancskönyvének bejegyzéseit. Budától-Belgrádig. Szerk.: Szita László. Pécs, 1987. 75-145. p., valamint 175-224. p. 31 Uo. 32 Uo. 33 Uo. 3 '' ÖSA. HHSA; LHA. - No. 15. Lotharingiai levelének másolata. 35 Uo. •
