Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Farkas Gábor: „Budától-Belgrádig" (Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez című kiadvány bemutatása)

a Habsburgokkal halogató taktikát kezdett. Utalok itt a többi között az elhúzott béketárgyalásokra, amely alatt a porta időt akart nyerni, az „aki időt nyer, életet nyer" elv alapján. A török békefeltételek általában teljesíthetetlenek voltak, amelyeket a győztes keresztény seregek pozíciójából nem lehetett figyelembe venni. A török halasztó tárgyalási taktika arra irányult, hogy ez alatt a keresztény államok katonai szövetsége fellazul, vagy abban rés támad, s ez időben a török hatalom újjászervezi hadseregét, melyet támadásra felkészíthet. Ugyanakkor a világ elé tudja tárni, hogy a béketárgyalások a Habsburgok elutasító magatartásán hiúsultak meg, s tulajdonképpen a Habsburg hatalom a békét nem is akarja. 6. A felszabadító háborúkban a keresztény szövetséges államok sok előkelő főurat küldtek a magyarországi hadszínterekre. A nyugati társadalmi elit ilyen nagyszámú részvétele a törökellenes küzdelmekben, a felszabadító harcokban, élő példája annak az elszánt akaratnak, hogy Közép-Európából végleg kiszorítják a török hatalmát. Nyugati államok előkelőségei igen példamutatóan helytálltak a sokszor igen kegyetlen harci viszonyok közepette, többen sebesülést szenvedtek vagy életüket veszítették. Itt küzdöttek e tanulmányban már említetteken túl többek között Savoyai Jenő herceg, Caprara gróf, Fürstenberg gróf, Vergne márki, Villars herceg, Wallis gróf, Starhemberg gróf. Souches gróf, Veterani gróf, Commercy herceg. Nyugat keresztény társadalma győzött a dunántúli térségben 1687-1688-ban Kelet idegen világa felett, amely másfél évszázadon át nem is tudott itt gyökeret verni.