Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Stjepan Srsan: Törökök a XVI. és a XVII. századról szóló horvát irodalomban (fordította: Rohrerné Kovácsevics Zsuzsanna)

Petrin je 1596. VDA, III. Zagreb 1928. A horvátországi események Bocskai felkelés idejére eső részének gazdag forrását adja azok aktív résztvevője. Pavao Jagustic (1578-1649) : Rerum memorabilium compendium címmel, megjeNikola Stjepanic Selnicki feljegyzéseket hagyott hátra Petrinje környéki harcokról és annak ostromáról (1596). Megjelentette: Emilij Laszowski: Opis opsade i obrane lentette Ivan Kukuljevic: Knjizevnici s ovi strane Velebita zivivsi u prvoj polovici 17. vijeka, Arkiv IX, Zagreb 1868. Az első leírások, valamint maguk a török elleni harcok is alkalmat kínáltak egy sor írónak, hogy ezt ábrázolják történelmi témájú irodalmi müveikben. így pl. Brne Karnarutié: Vazetje Sigeta grada 1584. című művét az esztergomi érseknek, Antum Vrancic-nak, az ismert humanista írónak ajánlotta. A szigetvári ütközetnek ezt a költeményét Ljudevit Gaj jelentette meg. Zagreb 1866. A törökökről írtak a következő írók is: Marko Marulic, Nikola Vetranovic, Petar Zoranic és mások.* Ivan Gundulic: „Osman" című nagykölteménye, amely a törökök néhai nagyságáról és erényéről, valamint a mostani dekadens helyzetéről szól, nem a keletkezése idején került nyomtatásra, hanem a 19. század húszas éveiben. A későbbi, történelmi témát feldolgozó írók közül megemlítjük Baltazár Krcelic-et. Műve: Hístoriarum cathedralis ecclesiae Zagrabíensis, partis primae I. Zagreb. 1770. A 16-17. század megismeréséhez jelentős forrást nyújtanak a krónikák, melyek közül megemlítünk néhányat: Ivan Tomaéié: Chronicon breve regni Croatiae, megjelentette: Ivan Kukuljevic, Arkiv IX, Zagreb 1868. Ez a krónika nagyrészt Thuróczi mintájára keletkezett, ezért nem tekinthető alapvető történeti forrásnak, annak ellenére, hogy olyan adatokat is tartalmaz, amelyek más forrásokban nem találhatók. Így a saját módján meséli el a Krbavai és a Mohácsi csatát. Jobb és megbízhatóbb Antun Vramec zágrábi kanonok horvát nyelvű krónikája: „Krónika vezda znovich zpravliena kratka szlovenskim jezikom, megjelentette Vjekoslav Klaic : Monumenta Slavorum históriám spectantia Meridionaelium 31. Zagreb 1908. Ez a krónika megbízható forrása a 16. századi eseményeknek a mohácsi csatától 1573-ig, és olyan adatokat tartalmaz, amelyek máshol nem találhatók. S. Zlatovic, megjelentette Pavel SUobadovic krónikáját a tengermelléki gerillaharcokról 1662-1686. Starine 21, Zagreb 1889. Ferdo Siéic két 17. századi évkönyvet jelentetett meg. Starine 36, Zagreb 1918. Az első, egy trák évkönyv, ismeretlen szerző műve, és elég sok adatot tartalmaz az 1553-1607 közötti idő politikai történelmére vonatkozólag. A másikban pedig Petar Keglevic a 17. század kultúrtörténeti áttekintését adja. Emilij Laszowski megjelentette Frangepan Kristóf naplóját 1648-1649-ből. Starine 40, Zagreb 1939. Ez a napló azért fontos, mert Frangepan éveken keresztül Karlovac tábornoka volt. Megemlítünk még néhány útleírást, mint a 16-17. századra vonatkozó adatok sajátos forrását: P. Matkovié megjelentette: Putovanja po Balkanskom poluotoku 16. vijeka, Rad JAZU 49, 56, 62, 71, 84, 100, 104, 105, 112, 116, 124, 129, 130, 136. Zagreb od 1879-1898; - melyben olyan 16. századi útleírók többsége szerepel, akik keresztülutaztak vidékeinken. E. Laszowski, Itinerarij nekog hrvatskog plemica iz 1673; VDA, VII. Zagreb 1937. * Franicevic-Svelec-Bogisic, Povijest Hrvatske knjizevnosti v knj. 3. Od renesanse do prosvjetiteljstva, Zagreb 1971.