Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Timár György: Baranya népének kontinuitása a török korban

Az ilyen típusú megfigyelések rávilágítanak a népességkontinuitás egyik, valószínűleg legalapvetőbb gyökerére : Annál nehezebb elszakadni a szülőföldtől, minél régebb óta lakóhelye az a családnak. * * * Végül meg kell emlékeznünk Baranya magyar népességének hódoltságvégi megfogyatkozásáról. Le kell szögeznünk, hogy a népesség bármily nagyarányú csökkenése nem befolyásolhatja a kontinuitás kérdéseire adandó válaszunkat. Bizonyos számítások szerint a magyar lakosság kb. 1/9-ére fogyott Baranyában a hódoltság másfél évszázada alatt.

20 A népesség e nagyarányú megfogyatkozásán belül szükségszerű a belső migráció, vagyis a lakosságnak a közeli falvakba való áttelepülése. Ez, mint láttuk, nem jelent mindig végleges elköltözést. Más a helyzet a népességnek a megyehatárokon túli, esetleg az ország más részébe történő elvándorláskor. Az ilyen migrálás feltehetőleg mindig végleges. Ugyanakkor ma még meglehetősen keveset tudunk róla. A kutatások, melyek a magyar népességnek más vidékről való idetelepülését, vagy innét az ország más területeire való elköltözését tárnák fel a hódoltsági időkből, mindeddig nem sok eredményről számolhattak be. Ez nem csodálható. Hatalmas levéltári anyag feldolgozására lenne ehhez szükség. Ilyen munkát feltehetően csak országosan koordinált kutatócsoportok tudnának elvégezni. Ugyanakkor a megye magyar népességében a török korból kimutatott bizonyos mértékű családkontinuitást az itt közölt adatok bőségesen igazolják. JEGYZETEK 1 Josephi Koller: História Episcopatus Quinqueecclesiensis. Posonii, Pestini, 1782-1812. Főként a VII. kötet I. Appendixében. 2 Andretzky József: Baranyavármegye nemesei. Pécs, 1909. - Angyal Pál: Küzdelem a nemesi jogokért. A Pécs-baranyai Múzeumi Egyesület Értesítője. 1910. 105-112. o. 3 Baranyavármegyei Levéltár, Pécsi Kápt. HhLt. fasc. E. n°. 68. Contrad. Orig. 4 Horváth J. Gyula-Timár György: XVI. századi dikális konskripciók Baranya megyéről. (1542, 1551, 1564.) Baranyai Helytörténetírás. 1972. Pécs, 1973. Szerk.: Szita László. 7-128. o. 5 Az adózásra felvett 1132 porta mellett kb. 500 mentesített portával számolva, portánként 4 családot véve, az összeírás kb. 6500 jobbágycsaládra terjedt ki. 6 A Baranya megye földrajzi nevei c. mű (BMFN) közreadói nem mindenhol ragaszkodtak az általam leadott szöveghez (T. Gy.). 7 A konferencia anyaga nyomtatásban még nem jelent meg. 8 Káldy-Nagy Gyula: Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. Bp. 1960. 6. o. 9 Baranya 1554. és 1571. évi török adólajstromaiból közölnek: Káldy-Nagy Gyula i. m., és Velics AntalKammer er Gyula: A magyarországi török kincstári defterek I—II. Bp.