Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)
Előadások és tanulmányok - Bezerédy Győző: Dunaszekcső és Sellye vára a pecséteken
JEGYZETEK 1 Gosztonyi Jenő: Duna-Szekcső múltban és jelenben. Pécsett, 1891. Bezerédy Győző: Dunaszekcső és Bár története. Dunaszekcső, 1975. 2 Kováts Valéria régész szíves közlése. 3 Bezerédy Győző: Baranya megye községeinek feudális-kori pecsétéi. Baranyai Helytörténetírás, 1972. Baranya megyei Levéltár Évkönyve szerk.: Szita László 1973. 169170. p. Papanek még látta a vár romjait. ír a pecsétrajzon látható lépcsőről is: „A már nagyon pusztulásnak indult lépcsőn nehezen mentem föl..." Papanek György: Geographica descriptio comitatus Baranyaensis . . . Q. E. (Pécs) 1783. Engel ny. 4 Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664. Gondolat. Budapest, 1985. 236-237. p. 5 Budáról Belgrádba 1663-ban. Ottendorft Henrik képes útleírása. Kiadta: Hermann Egyed. Dunántúl ny. 1943. 53-54. p. 6 Budáról Belgrádba 1663-ban i. m. 53. p. 7 Szita László-Borsy Judit: Részletek Lotharingiai Károly fővezér naplójából. 1686-1687. A tanulmány melléklete : Felderítő térképvázlat Mohács-sziget térségéről, a bajai-szekcsői útról és a dunai hajóhidakról. (GLA. Hfk. Bd. VI. 6.) Budától-Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. Szerk.: Szita László Pécs, 1987. 125. p. 8 Nagy Lajos: Miksa Emánuel bajor választófejedelem naplójából (1687). Melléklet: Az 1686-1687. évi hadjáratban Magyarországon és Szlavóniában vonuló császári hadsereg táborozásainak ábrázolása. Dunaszekcső. 1687. VII. 9-10. Budától-Belgrádig i. m. Szerk.: Szita László. 9 A rendkívül pontos és aprólékos rajzon a szigeti oldalon - és partnál kikötve éppen a Várheggyel szemközt - hadigályák láthatók. Ez erősen cáfolja Gosztonyi Jenő azon állítását, hogy a Dunának hajdan ez volt a mellékága és alacsony vízállás esetén Dunaszekcsőné] ledobott lókoponyákon lehetett átkelni a túlpartra. Átkelni valóban könynyebben lehetett, itt ugyanis gázló vezetett át a túloldalra. De miért éppen lókoponyákon? Gosztonyi könyvében „legendák" sorát tüntette fel, mint megtörténtet. Ezek között ez a lókoponya história volt a legfurcsább, leghihetetlenebb meséje, a kutatók mégis mindig ezt ismétlik, ezt hiszik el. A történelem során a Duna többször is változtatta a medrét, hol a keleti, hol a nyugati ág volt a fontosabb, a leggyakrabban azonban a két ág hozzávetőlegesen egyenrangú ágra szakadt. Nagy Lajos: Az 1686-1687. évi hadjárat. BudátólBelgrádig Pécs, 1987. Szerk. : Szita László 46. p. 63. jegyzet. 10 Tardy Lajos: Martalócok, haramiák, emberrablók. Hans Dernschwam útijegyzetei a hódoltsági Magyarországról. Tardy Lajos: Régi feljegyzések Magyarországról. Móra Ferenc Könyvkiadó. 36-37. p. 11 Bezerédy Győző: Baranya megye lakossága a török alóli felszabadulás idején. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve XX-XXI. (1975-76) Pécs, 1977. 106. p. 12 Pápay Jenő: Egy ormánsági vár, amely nem adta meg magát a töröknek. Művelődési tájékoztató, 1966. február. 93-95. p. valamint: Pápay Jenő: Szigetvár és Sellye kapcsolata a török uralom idején .Művelődési tájékoztató. 1966. december. 97-98. p. 13 Káldy-Nagy Gyula: Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. Budapest, 1960. 87. p. 14 Szigetvári várkapitányok levelezése 1550-1561. Szerk.: Molnár Imre. A Szigetvári Várbaráti Kör kiadása. 1971. 35., 62-63., 64., 81.. 88. p. 15 Bezerédy Győző: Pecsétrajzok a dunaszekcsői és a sellyei várról a XVIII. század első feléből. Baranyai Művelődés, 1976/IV. 164-167. p. 16 Ezúton szeretném megköszönni Pápay Jenő közléseit a kastély építésének az időpontjával, a vár helyének a megállapításával kapcsolatban. 17 Baranya megye települései közül még Vörösmart mezőváros 1845-ös keltezésű pecsétjén laláiható utalás az egykori várra. Tolna megye települései közül több is használt olyan pecsétet, melyen vár, erődítés szerepel.
