Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Bezerédy Győző: Dunaszekcső és Sellye vára a pecséteken

Hans Dernschwam úti jegyzetei: Időben ez a feljegyzés a legrégebbi, de csak a többi feljegyzések és rajzok (ábrázolások) ismeretében értékelhető igazán Dernschwam szövege. Dernschwam egy diplomáciai küldöttség tagjaként járt Konstantinápolyban, s onnét 1553-ban történt hazautazásakor tesz említést feljegyzéseiben a dunaszekcsői várról és városról. Ütijegyzetéből idézzük az ide vonatkozó részeket: „Július 31-én elhagytuk Laskót, reggeltől estéig utaztunk és hat mérföldes utazás árán megérkeztünk a Szekcső nevű török várba és faluba ... A falut magyarok lakják, a várat pedig törökök és martalócok; egyébiránt ezekből jócskán akad a faluban is ... A vár egy agyagdombon emelkedik. Közönséges kőépület, mellette vályogos sövény palánk; belül viskók és lóistállók . . . Szekcsőt a hajdúk ellen harcoló lovas katonák és martalócok tartják megszállva."

10 E feljegyzés több szempontból is figyelemreméltó: a szerző megemlíti, hogy a magyarok a faluban (mezővárosban) laktak. Ez természetesen az első időre vonatkozik, 1553-ban még így volt, de már ekkor megjelentek az új lakók, a martalócok, kik a magyarokat lassan teljesen kiszorították a mezővárosból, kik - mindenekelőtt biztonsági okokból - átköltöztek a Szigetbe. Egy, a török kiűzése után készült úriszéki jegyzőkönyvben a következő vallomás olvasható: „. . . az öreg és előtte való emberektül hallotta, hogy mikor a Török itt lakott, és itt parancsolt, hogy akkoron a Szektsőiek ált költözgettek volna a Szigetbe és holy Angyalok Egyháza nevű épület látszik, lappangottak . . .". Egy másik vallomás szerint „a Szektsői magyarok a Szigetben laltfak, de ide ált Szektsőn szántottak, ide ált a Töröknek adóztak . . ."

u Dernschwam feljegyzésében a vár szerepéről is említést tesz: „Rablófészek ez a javából, melyen senki emberfia különben nem tud keresztülvergődni." A leírás és a már említett pecsétrajzolat között több azonosság található: 1) a dombon álló erősség, kővár, 2) a domb lábánál, a vár alatt palánkfallal körülvett falu fekszik, 3) a vár alatt, és a falu felett egy kisebb erősség van. Ez Dernschwam szerint palánkvár. Ezek után már nem marad más, mint az említett források adatainak összegezése, mely nem történhet másként, mint a kapott ismeretek rávetítése arra a területre, ahol ma Dunaszekcső nagyközség fekszik: A Duna balpartján, éppen a Várhegy déli lábaival átellenben ér a folyópartra az az út, amely a túlsó területről érkezik a folyóhoz. Ebből az irányból érkezett Miksa Emanuel serege, s itt kelt át a Dunán. A szájhagyományok szerint itt igen sekély mélységű gázló volt hajdanán. Nem sokkal ettől északra - alacsony vízállás esetén - még ma is láthatóan romok állnak ki a vízből, a hajdani római contraerőd alapfalai. A hagyomány szerint ez lehetett a török megszállás alatt a szigetre szorult magyarok temploma, az Angyalok Egyháza. Ez látható a pecséten is.