Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Bezerédy Győző: Dunaszekcső és Sellye vára a pecséteken

Evlia Cselebi feljegyzéséből: „Vára a Duna partján, magas dombon fekvő, téglaépítkezésű szép vár, az ágyúkkal megrongált helyei meglátszanak. E vár magas dombon fekszik, azért benne a katonák házain kívül más nincs. A felső váron alul, az alsó oldalon, kis alacsony dombon még egy kis vár van. Szecsevi vár külvárosa. Az említett középső vártól lejjebb, legjava földön és tágas réten, négyszög alakú, erős, tömésfal építkezésű palánka van. Kőfala nincs."

4 Ottendortí Henrik leírása: Először a hegy alatti síkon álló palánkról beszél, majd a hegy oldalán állót említi, végül említést tesz a hegyen álló várról is. ö valamennyit palánknak látja: „Seksitz palánk néhány kiemelkedő, magas hegy közti lapályon fekszik. Hegyek veszik körül, és ezért itt szűk szoros keletkezett. A nagyobbik palánk az egyik hegy oldalán áll, melyet az ember útközben jobboldalt hagy el. Ezzel a heggyel és a rajta fekvő palánkkal szemben két eléggé magas hegy van, ezek mögött a közelben folyik el a Duna : a hegyek mintegy magas partját alkotják. Az egyik hegy tetején rombadőlt kastély vagy kolostor épülete áll . . . és rögtön vele szemben a másik hegyen egy palánk van. Ez köralakú . . . Ehhez a palánkhoz szűk gyalogösvény vezet fel a hegyre . . Ottendorfí Henrik rajza A rajz meglehetős primitívsége ellenére érthetőbbé teszi a szöveget. A képen két domb látszik, háttérben a Duna folyó, túlsó partján fákkal. A völgyben a hegyek alatt út kígyózik. Ez az évezredes hadiút. Mellette négyszögletes palánk áll, a domboldalon egy másik palánk, melyet az előzőhöz hasonlóan szintén alaprajzzal jelöl. E mellett a völgyből induló út kígyózik fel a köralakú várba. A másik dombon rom látszik, a domb lábainál vendégfogadó/' A térképvázlat az ún. mohácsi szigetet ábrázolja. A kanyargó Duna ágain gázlókon vezet az út Szekcsőig, ahol az betorkollik a Duna jobbpartján Eszék felé tartó országos hadiútba. E hadiút a Dunaszekcsőt körbevevő dombok völgyeiben kanyarog, s balkézről csaknem érinti a szekcsői Várhegyet. Nagyjából azonos a mai 56. sz., Dunaszekcsőn áthaladó országúttal. A Várhegyen látható a Vár is, mely köralakú. A falon belül magas épület áll, talán a már említett torony.

7 A másik ábrázolás egy vázlatrajz, melynek keltezése 1687. VII. 9-10.

8 Az előtérben a sziget látszik, annak fás, mocsaras és sík területei, romos házakkal, a folyóparton kikötött hadigályákkal.

9 Pontonhíd vezet át a jobbpartra, a túlsó hídfőnél, nagyjából a mai kikötő helyén földhányásokból készült erődítés látszik. Ez a hídfő védelmére készült, csakúgy, mint a legalacsonyabb dombtetőn egy másik földhányás. A Várhegy harmadik ormán nagy kővár emelkedik, magas, pártázott falakkal, ettől kissé lejjebb várkapu, négyszögletes bástya. Ettől északra, kissé alacsonyabb dombon kis várszerű, romos építmény, majd egy újabb hegy, azon egy erősen romos épület áll.