Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Sugár István: Eger kapitulációja és létrejöttének körülményei

gyobb volt, mivel Eger behódolásának hírét 3 nappal fia koronázása előtt vette.

41 Eger kapitulációjának hírére Caraffa Egerbe sietett, magával vivén a törökül kiválóan beszélő és értő Marsigli hadmérnök-tábornokot, akitől hitelt érdemlően ismerjük a további rendkívül jelentékeny eseményeket. Caraffa, Marsigli finom kifejezésével élve „rossznéven vette" d'Oriától a behódolási egyezmény megkötését, s kijelentette, hogy azt ő nem fogadja el. Marsiglit és Houssin ezredest egy titkár kíséretében felküldte a várba a pasához, aki dívánt hívott össze, ahol közölték a törökökkel, hogy az altábornagy „az előző tervezettől eltérő tartalmú kapitulációt kíván előterjeszteni, s azt kizárólag ő kívánja aláírni." A pasa hevesen tiltakozott a dívánon ez ellen, de később négyszemközt közölte Marsiglivel, hogy csak színlegesen tiltakozott Caraffa terve ellen, hiszen már csupán egy napra elegendő kölessel rendelkezik. Kijelentette Rusztem, hogy ,,ő kész elfogadni a módosított kapitulációs feltételeket", feltéve, ha biztonságosan török földre juthatnak.

42 A történettudomány szerencséjére az egri jezsuiták História Domusában fennmaradt a bemásolt 8 pontból álló újabb kapitulációs egyezmény szövege/'

3 melyet Rusztem állított ki, de elvitathatatlanul a Marsiglitöl tolmácsolt Caraffa-téle tervezetnek megfelelően. Ezt az utolsó egri mirmirán bátran tehette, mivel bizonyos tekintetben kedvezőbb, liberálisabb volt a d'Oria-íéle eredeti megállapodásnál. Ez az okmány 3 kérdés kivételével alapjában azonos az előbbivel. Ebben meg van jelölve a törökök elvonulásának napja 1687. december 17-ében. A távozók nagyobb biztonsága érdekében nem 100, hanem 300 lovaskatona kíséri az elvonulókat ugyan nem Temesvárig, hanem Váradig. A leglényegesebb eltérés magukra a törökökre vonatkozik. Eszerint a törökök és a renegátok is szabadon távozhatnak javaikkal török földre, viszont „akik pedig közülük vissza akarnak maradni, azok minden ellenvetés nélkül, házaik és javaik birtokában megmaradhatnak." Rendkívül figyelemreméltó az okmány záradéka: „Ezen kapituláció hathatós megtartása és minden kétség eltávoztatása végett azt esküvel megerősítjük, lelkünket Istennek, az egész világ teremtőjének és Mohamed Musztafa lelkének ajánlva, ezen levelünket adjuk aláírásunkkal és pecsétünkkel megerősítve, más hasonlót várván Caraffa tábornoktól is." Ez a megadási egyezmény azon lényeges körülményben tér el az uralkodó által jóváhagyott á'Oria-félétől, hogy abban maradéktalanul érvényesül Caraffa eredeti szándéka és törekvésének célja, mely szerint a pasa nem mással, nem is az uralkodóval, hanem személyesen csakis vele kötötte meg Eger kapitulációs egyezményét/*'

1 Hogy a feladott vár és város török alattvalói és katonái szabad választásuk alapján visszamaradhattak, kizárólag csakis Egerben történt meg! Kb. 300 muzulmán döntött így, de számuk később Váradról és máshonnan Egerbe szivárgókkal 392-re gyarapodott/'

5 Természetesen katolikus hitre tértek, s ragyogó szép magyar nevet vettek fel. Hogy ki bírta rá Caraffát erre a