Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Dankó Imre: A „Caraffa-járás" emlékei

miről van szó. Mindössze két vagy három öreg emlékezett arra, hogy a Hortobágyon a veszett kutyát hívták Karafának, vagy Karafás kutyának. Utánajártam a Hortobágyon is a dolognak. R. Kiss István karikáskészítő népi iparművész, egykori csikós azt mondta, hogy „régen, valamikor az első világígís előtt mondhatták azt", de ő már nem hallotta senkitől. Deli Mátyás híres hortobágyi állatorvos felől érdeklődve jutottam, egészen váratlanul, egy érdekes Caraffa-adathoz 1977-ben. A Hortobágyon elég gyakran kellett úgynevezett veszett orvosokat fogadni. Ezeket a veszett orvosokat Deli Mátyás állítólag következetesen Karafaorvosoknak nevezte. Nem Debrecenből, hanem Hajdubagosról hallottam azt a kisgyermek ijesztőt, hogy: „Vigyázz, vigyázz, mert felfal a Karafa!" Azonban itt sem tudták megmondani, ki volt, mi volt az a Karaffa. Mindezen szórvány adatok alapján megállapíthatjuk, hogy Caraffa a debreceniek emlékezetében a minden eszközzel, minden módon elpusztítandó veszett kutyával volt azonos.

20 JEGYZETEK x Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt. Település- és Népiségtörténeti Értekezések 5. Bp. 1940. A pusztulás kezdete. 180-190. 2 Mezősi Károly: Bihar vármegye a török uralom megszűnése idején (1692). Településtörténeti Tanulmányok 1. Bp. 1943. 3 Mezősi i. m. 610. 4 Haustatter Katalin: A hódoltsági mezővárosok népességszámának kérdéséhez (15461562). A XVI. századi török adódefterek és az újabb történeti demográfiai kutatások. Demográfia XVII. 1974. 1. sz. 108-122. - Vö.: Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. Békéscsaba, 1982. 5 Dávid Zoltán: Hajdúdorog népesedéstörténete. In: Komoróczy György (szerk.): Hajdúdorog története. Debrecen, 1970. 41-77.; Dávid Zoltán: Hajdúhadház népesedéstörténete. In: Komoróczy György (szerk.): Hajdúhadház múltja és jelene. Gyula, 1972. 73-112.; Kováts Zoltán: A népesség. In: Rácz István (szerk.): Hajdúnánás története. Hajdúnánás, 1973. 32-88.; Dávid Zoltán: Hajdúszoboszló népesedéstörténete. In: Dankó Imre (szerk.): Hajdúszoboszló Monográfiája. Hajdúszoboszló, 1975. 187-254.; Kováts Zoltán: A népesség története. In: Varga Gyula (szerk.): Berettyóújfalu története. Berettyóújfalu, 1981. 141-198.; Kováts Zoltán: A népesedési viszonyok. In: Rácz István (szerk.): Debrecen története 2. Debrecen, 1981. 15-69.; Molnár Ambrus: A falu népessége és a lakosság kontinuitása a XVI-XVII. században. In: Balassa Iván (szerk.): Báránd története és néprajza. Báránd, 1985. 46-51.; stb. 6 Schulhot Izsák: Budai krónika (1686), Bibliotheca Historica. Bevezette, jegyzetekkel kísérte: Szakály Ferenc. Bp. 1979. 7 Bernardo de Áldana magyarországi hadjárata (1548-1552). Közreadja: Szakály Ferenc. Bibliotheca Historica. Bp. 1986. 8 Benda Kálmán-Kenéz Győző: Barbiano generális jelentése a Bocsfeai-szabadságharc első hónapjairól. Dankó Imre (szerk.) : A hajdúk a magyar történelemben II. Debrecen, 1972. 5-30. <J Juhász Kálmán: A licentiatusi intézmény Magyarországon. Bp. 1912. ,0 Holovics Flórián: Baranya a XVII. század elején. Dallos Miklós pécsi püspök jegyzete 1620-ban. A pécsi Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1966. Pécs, 1967. 171-178.