Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Ludwig Hüttl: Miksa Emanuel bajor választófejedelem és Magyarország visszafoglalása az oszmánoktól (fordította: dr. Meláth Ferenc)

Miksa Emánuel ezekben a hadjáratokban már nem vett részt személyesen. Savoyai Jenő herceg volt a hadvezér, akiről Európa beszélt. A München melletti Schleißheimben Miksa Emánuel hatásos csataképeken

74 mindazon győzelmeket megörökítette, amelyeken ő és bajor csapatai 1683 és 1688 között Bécstől Belgrádig részt vettek és amelyekkel hozzájárult Magyarország visszafoglalásához az oszmánoktól. Már 1683-ban felismerte, hogy „egész Közép-Európa - Bajorországot is beszámítva - sorsa forgott kockán, és minden emberi és pénzbeli áldozat jogos volt egy-egy török betörés vagy akár török uralom elhárításához. Igen, még a segítségnyújtás is Magyarország visszafoglalásában a császár számára, Belgrád dicsőséges rohammal való elfoglalásáig, szintén Bajorország javát szolgálta, mivel ezen területek a még mindig lehetséges török veszély európai előterének számítottak" (Hans Urbansky).

75 JEGYZETEK 1 Miksa Emanuel személyéről : Riezler, Sigmund von : Bajorország története, 7. és 8. kötet. Gotha 1913-1914., újranyomás Aalen 1964. Doeberl, Michael: Bajorország fejlődéstörténete, 2. kötet. München, 3. kiadás 1928. Hüttl, Ludwig: Miksa Emanuel. A kék választófejedelem 1662-1726. Egy politikai életrajz, München 1976. Miksa Emanuel és Európa 1700 körül. Kiállítási katalógus. Szerkesztette: Glaser, Hubert. 2. kötet. München, 1976. 2 Redlich, Oswald: A barokk nagyhatalma. Ausztria I. Lipót császár korában. Wien, 4. kiadás, 1961. Spielman, John P.: I. Lipót nem született hatalomra. Graz-Wien-Köln, 1981. 3 Az „osztrák uralkodóház" fogalmához: Wandruszka, Adam: Az osztrák uralkodóház. Egy európai dinasztia története, Freiburg i. Br.-Basel-Wien, 1968., főleg a 80-83. oldal. 4 Doeberl, Michael : Bajorország és Franciaország. Különösen Ferdinand Maria alatt. 2. kötet. München, 1900-1903., Riezler, 7. kötet. 55-62. oldal; Forst, H.: A német birodalmi csapatok az 1664-es török háborúban. A MIÖG 6. kiegészítő kötet. Bécs, 1901. 634-648. oldal; L. Winkler és Báró K. Reitzenstein. A bajor választófejedelmi hadsereg története, főleg Ferdinand Maria választófejedelem alatt az 1651-1679. évek idején. Átdolgozta: Kari Staudinger (A bajor hadsereg története, 1. kötet). München, 1901. A bajor csapatok részvétele az 1661-1664-es hadjáratban. 489-552. oldal. 5 Wagner, Georg: Az 1664-es török év (Burgenländische Forschungen, 48. kötet), Eisenstadt, 1964. 6 Az 1667 68-as devolúciós háborúban ezeket az igényeket francia oldalról először alkalmazták a gyakorlati politikában. 7 Hüttl, Ludwig: Caspar von Schmid (1622-1693), egy államférfi a bajor választófejedelemségben XIV. Lajos korában (Miscellanea Bavarica Monacensia 29. kötet). München, 1971. Az örökös nemesi rendbe Schmidet csak 1688-ban, mégpedig Miksa Emánuel választófejedelem emelte. 8 Báró de Roses et d'Epines (Franz Caspar von Schmid, Caspar von Schmid legidősebb fiának álneve): Mundus Christiano Bavaro Politicus (eredeti a Bajor Állami Könyvtár kézirat osztályán részlegében). München Cgm 3009, kivonatosan kiadva: Doeberl, Bajorország és Franciaország. 1. kötet, 3-4. oldal. 9 Az 1670. szerződés kiadva Doeberl: Bajorország és Franciaország. 2. kötet, 97-102. oldal; Második különcikkely 1670. november 28.: ugyanott, 154-157. Egy további segély-