Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)
Előadások és tanulmányok - Czigány István: A magyarországi katonaság és az 1687-es törökellenes hadjárat
és horvát lovast regisztráltak. 17 Esterházy János leveléből tudjuk, hogy a győri generalatusságból ötszáz embert és az esztergomi lovas sereget küldték Károly herceghez. Később csatlakoztak a fősereghez az esztergomi és győri sajkások. 18 Ezen adatok nagyjából megegyeznek a Gaetano Bonomo által említett lovassági létszámokkal. Viszont a gyalogság nagyságára vonatkozóan igencsak hézagos adatokkal rendelkezünk. Tobias von Hasslingen vezérőrnagy nemrég publikált naplójából tudjuk, hogy július 6-án a Dráva menti sáncok kiépítésének biztosítására 600 hajdút vezényeltek. 10 A következő évben Joachim von Trautmannsdorf naplójában ugyancsak megemlíti, hogy 1687 nyarán mikor Vukováron átutaztak, a közelben fekvő Palánkban az előző télen több mint 1300 hajdúból és huszárból álló őrség állomásozott. 20 Nagy Zsigmond nemti kapitány 130 lovas és 190 hajdú pécsi állomásoztatásáról adott hírt. 21 Augusztus elején Siklóshoz rendelték Batthyány Ádám Simontornya vidékén állomásozó katonaságának jelentős részét. Ez idő tájt a Batthyányak gyalogságának létszáma 626, lovassága 504 fő volt. 22 A legújabb kutatások nyomán ismertté vált, hogy a bajor választófejedelem költségén is toboroztak magyar huszárokat. Az 1688. június 17-én készült mustrajegyzék 592 katonát rögzített. Valamivel később nyolc századra növelték az ezred állományát, ahol nem kisebb személyiségek szolgáltak, mint a kuruc korban jelentős karriert befutó Csáky István és Forgách SimonP Bár a nagyharsányi csata előtt mintegy ötezer lovast Horvátországba vezényelnek, az országrész védelme és a takarmányhiány miatt, de valószínűleg néhány ezer katona közvetve vagy közvetlenül részt vett az ütközetben. Tudjuk azonban, hogy a magyar erők zöme inkább a török kézen lévő várak körülzárásánál és a helyőrségekben összpontosult. Székesfehérvári Esterházy János, Palotát Zichy István tartotta körülzárva. Az ostromgyűrűkben elsősorban az esztergomi, komáromi, győri, tatai, zsámbéki, továbbá a balatoni végházak katonasága vett részt. Azt ugyan nem tudjuk, hogy a végvári katonaságból hány katonát vittek ki mezei szolgálatra, de egy 1688 júniusában kelt mustralista szerint Esztergomban, Zsámbékon és Simontornyán 490 lovas és 1074 hajdú állomásozott. v> Ezen kívül a jövő kutatásainak kell tisztáznia az úgynevezett, s zsákmányra fogadott szabad legények számát, amely olykor elérte, sőt meghaladta a fizetett katonaságét. Batthyány Ádám katonáival Simontornyánál állt, míg Gyöngyösi Nagy Ferenc Egerszeg környékén tartotta szemmel a kanizsai törököket. Egy évvel később a császár szolgálatában a kanizsai generalátusban és a „báni végeken" 1392 huszárt és 1667 gyalogost írtak össze. 25 Eger vára körül Giovanni d'Oria alezredes szövetséges egységei mellett Koháry István tábornok 2000 katonája, valamint Gombos István putnoki és Vécsey Sándor kapitányok másfélezer végvári vitéze képezte a vár ostromgyűrűjét. Végül a kilátástalan helyzetű török védőőrség szabad elvonulás fejében december 17-én feladta a várat. 26
