Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Vass Előd: Helyszíni jelentések Baranyából a nagyharsányi csata előzményeiről

zalaegerszegi kapitánynak szóló, Siklóson 1687. május 14-én kelt levele beszámolójából a következőket tudhatjuk meg: „. . . Az elmúlt napokban küldöttem haza Méhes Ferencet, Kapornakit, s Sárközi Pauót Batthyány méltóságos úr Generális uramhoz, ő Nagyságához itt való Commendáns uram levelével úgy, hogy ha váltás nem gyünne Nagyságtok azokat visszaküldené, az kik mind eddig is nem gyüttek meg, sem ily levele Nagyságtoknak nem gyütt, kik az volna reménységünk, hogy váltás gyün érettünk, mivel az légrádiakat megváltották, s nekünk is két hónapra volt a terminusunk, az is immár elgyün, sokak közülünk elbetegesedtek, némelyiket a németek megvágták, úgy mint Borsfay Jánoson nagyot vágtak a Drávánál való sáncban, nimelyek lórul estek, úgy mint magam, vállban kificamodott a kezem, nimely egyet sem szólhat az és azután úgy mint Kotory Ludas Mihók. Nagyságodat azért kérem alázatosan ne neheztellyen megváltani bennünket, mivel elgyün a két hónap bizonyosan meg nem tarthatom a katonaságot, mivel ü nekik csak addig volt parancsolattyok, Nagyságod csak egy biztató levelét is neheztellyen küldeni, akivel megtarthatom a katonaságot, semmi egyéb új hireim nincsenek, kíkrül Nagyságodnak Írhatnék, hanem hogy 14 ezer törököt minden nap várnak Dárdához, akik az eszéki hidat fogják építeni . . Ebből a levélből értesülhetünk arról, hogy Siklós alatt az újtói Dráva révnél a németek már hídfő védelmi sáncaikat kiépítették, amely később az augusztusi csatában szerepet játszott. Az eszéki híd a levél szerint ismét török birtokban volt, de teljes rendbehozatalát csak ezután kezdték el. A levélíró elárulja még azt, hogy a Batthyány huszárok a Szigetvár köré vont blokádbeli őrszolgálatukat 1687. február végén vagy március elején kezdték el. A Baranyába vezényelt új magyar helyőrségek közül a pécsiek Pécsett, 1687. július 8-án keltezett levelükben Batthyány Ádám főkapitánytól kérnek segítséget. A pécsi magyar őrség leveléből helyzetükről a következő kép bontakozik ki: „. . . Alázatosan kényszeritettünk Nagyságodat, mint Kegyelmes Urunkat búsítanunk lévén elszenvedhetetlen nyomorúságban itt az ő Fölsége pécsi végházában, mivel minden élésünk és költségünk elfogyott, ehetetlenek lévén nagyobb része megbetegedett, némely meg is holt közülünk, s csak olykor adnak kenyeret, azt is olyat, hogy négy-öt napi portionkban sem ehetünk egy falatot is, a kapun sehová ki nem bocsátanak bennünket, már sok jőve és járó német kísérésével, levelek hordozásában annyira jutottak a lovaink, hogy reá sem ülhetünk, az éhség miatt fegyverit is kényszerittetött némelyik közülünk eladni, sőt ami legnehezebb, idén mind elszáradván a kutak, a kapun pedig ki nem bocsátanak, pénzen vagy kenyérért köll csak egy ital vizet is vennünk, akit ha kanizsai fogságban volnánk sem cselekednének velünk, melyre nézve Nagyságodnak alázatosan könyörgünk, méltóztassék innénd kivinni bennünket avagy megváltani, mert már éppen elunván az sok nyomorúságot és legkiváltképpen az éhséget, szomjúságot, kénytelenek leszünk valami más módot keresnünk elmenetelünkben, lovunk, fegyverünk oda lévén, magunk is elszakadozván semmi hasznot sem tehetünk, azon kivül is, mely Nagyságod kegyelmes grátiáját alázatosan megigyekezünk szolgálni. . .".

10 Ezt a levelet a „Pécsett lévő katonaság és hajdúság"

11 írta alá, de tartalma elárulja, hogy a pécsi magyar helyőrség katonáit a császári parancsnokok nem engedték kóborolni, hanem az őrszolgálat, a kíséretadás és a postaszolgálat végzésére szorították. Közben 1687. év első felében, Baranyában megtörtént az első katonai kamarai igazgatás kialakítása is. A császári katonai - kamarai vezetés Baranya területén Pécs székhellyel, „Felügyelőséget" a.m. „Provizoratust" állított