Timár György: Királyi sziget. Szigetvár várgazdaságának iratai 1546-1565 - Baranya török kori forrásai 1. (Pécs, 1996)

II. KIRÁLYI SZIGET

Királyi biztosok vizsgálatai Az iratokban sok vizsgálatról olvasunk. Mégis voltaképpen csak kevés olyan vizsgálatról tudunk, amelynek részletes jegyzökönyve, vagy legalábbis jegyzőkönyv töredéke megmaradt. Az első ilyen Seghed György Szigetről való távozásakor készült és hét füzetnyi anyagából öt szerepel az itt feldolgozott levéltári állagban. A vizsgálatot végzők, a királyi biztos és a zsoldfizető- és mustramester alapos munkát végzett. Az iratokból Seghed György kapitányságának eddig szinte ismeretlen képe rajzolható meg. Ehhez egy további füzet csatlakozik Seghed Szigetből való végleges távozásakor végzett vizsgálatról. Németh Béla ugyan kézbe vehette ezek némelyikét, de sajnos úgy látszik nem volt ideje alaposabb tanulmányozásra. Dersfy Farkas kapitánysága alatti időből egy várvizsgálat anyagából fennmaradt a várleltár és a birtokösszeírás. Dersfy váratlan halála után a várba érkező királyi biztosok alapos várvizsgálata az egyetlen olyan várvizsgálati jegyzőkönyv, amelyről valószínűsíthetjük, hogy teljes anyagában megmaradt. Ezt Szermegh János és Felpéczy Ferenc királyi biztosok állították össze, ök 1554. július 16-tól szeptember 18-ig végezték a vizsgálatot. Részletes jelentésükben először a vár általános helyzetéről és véleményük szerinti szükségleteiről tesznek jelentést. Ezután következik a felvett várleltár, majd a Sziget várnak adózó és különféle szolgáltatásokat nyújtó falvak leírása. A falulajstrom három részből áll. Az első részben a becitált falusi bírák beszámolnak arról, hogy Dersfy Farkas kapitánysága alatt milyen pénzbeli és természetbeli szolgáltatásokat nyújtottak a várnak. A második részben a jobbágygazdák panaszait gyűjtötték egybe a királyi biztosok. E panaszok között valós és vélt sérelmek, szigeti katonák hatalmaskodásai, jobbágyházak megprédálása, kegyetlenkedés, bírságkivetések olvashatók. A harmadik részben a királyi biztosok a jobbágyok által fizetett rovásadókról és dézsmákról találunk kimutatást. Itt jegyzem meg, hogy az 1553/4. évi királyi rovásadó lajstroma nem került elő. Az 1554. évi szigeti vizsgálat rovásadózásról szóló adatanyaga minden bizonnyal helytálló, de hitelesnek nem tekinthető, hiszen nem érkezett be a vizsgálat idejére valamennyi adózó falu bírája. így csak