Timár György: Királyi sziget. Szigetvár várgazdaságának iratai 1546-1565 - Baranya török kori forrásai 1. (Pécs, 1996)

II. KIRÁLYI SZIGET

tartóztok árpát husz köblet hozzatok. Azt hagyom én udvarbíró tinéktek és ugyan ott az én házamnál rakjátok le. Datum in Regia Szygeth: 28. mensis may, Anno Domini 1558. Továbbá énnekem udvarbírónak te tartoznál egy tarka lazsnakkal és egy fékvei. Nem látád meg hozni, hamar meg hozzad, egyebet se tégy benne, negyed napig itt legyenek. Liszt nélkül bene jöjj biró, hamar lisztet hozz." A mindennapi élethez az is hozzátartozott, hogy ha az adózásra kényszerített jobbágy késlekedett a fizetéssel vagy szolgáltatással, akkor a végek vitézeiből jobbágysanyargató kemény legények lettek. A falulakók panaszait az itt közölt jegyzőkönyvek nem mértéktartó szavakkal őrizték meg. Az adózásra kényszerített falvakról adókivetési lajstromokat készítettek. Sziget vár levéltári anyagából több ilyen maradt fenn. Valamennyin szinte első rápillantáskor feltűnnek a kiigazítások, későbbi feljegyzések, melyek mutatják, hogy ezek az iratok nem későbbi tisztázati példányok, hanem valóban akkor készültek, mikor a várbéli katonák visszaérkeztek adózásra felszólító útjaikról, majd a falu küldöttei megérkeztek, és megkezdték az adók lerovását. Ugyanígy jegyzékek készültek a különböző adónemek kivetéséről illetve a kötelezettségek teljesítéséről, korabeli kifejezéssel adminisztrálásáról (administrare = beszolgáltatni). A cenzus befizetési naplók a már régebben adózásra meghódított falvakról készültek. Ezekben is találunk különböző idejű befizetéseket, kiigazításokat. Nyilvánvalóan egy-egy évről készített falulajstromok ezek, melyek másolati példányai arról tanúskodnak, hogy a vár pénzügyeinek kezelője eleve felkészült a királyi biztosok kiszállásaira, és ezért készítette a másolatokat. Az itt közreadottak között is akad, amelyik több példányban maradt fenn. A különböző jobbágyi adók év végi összegzését egy-egy év bevételeinek végleges lezárása után készítették el. A tisztázatok általában külön készültek el a természetbeni juttatásokról, vagyis a tizedekről és kilencedekről, továbbá a jobbágyi adókról, vagyis a cenzusról, és az egyéb típusú szolgáltatások teljesítéséről. A termékek utáni adónemek, vagyis a tized, a kilenced és a hegyvám kivetéséről és beszolgáltatásáról különösen nagy levéltári anyag maradt fenn. Ennek közlését e kötetben teljesen mellőzzük, abban a reményben, hogy egykor erre is sor kerülhet. Ugyanis túlságosan felduzzasztottá volna az anyagot, a válogatás pedig nem tekinthető célravezetőnek. Az adóadminisztrációval kapcsolatos végső, illetőleg a következő gazdasági évet újrakezdő irat volt a birtokösszeírás. Nem lehetetlen, hogy évente készült ilyen irat, mely a várnak adózó valamennyi birtokot, falvakat és városokat felsorolja, olykor rövid utalással arra vonatkozóan, hogy az illető helységből milyen és mennyi szolgáltatás várható a következő gazdasági évben. A birtok-