Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)
II. TANUMÁNYOK
készült másolatai megtalálhatók: Generallandesarchiv Karlsruhe. Kasten 94. Expeditiones Bellica 1687. alatt is. Mindezeket filmre vetettük. B. M. L. Filmtár. 2. tekercs. Lotharingiai család levéltára, Kriegssache. (Ezekre vonatkozóan lásd még: Röder von Dierburg, Ph.: Des Markgrafen Ludwig Wilhelm von Baden Feldzüge wider die Türken. I.— II. Carlsruhe 183942. 38-40. p. 4 Lásd erre vonatkozóan Tobias von Hasslingen naplóját e kötet dokumentumai között. GLA. HSA. K. 46 3708-1687. 8 Ezt a véleményt képviseli Röder is. I. m. : 42-43. p. ü Generallandesarchiv Karlsruhe. Lotharingiai család levéltára Kriegssache in Specie össterreichischer Krieg mit den Türken. 1687. - B. M. L. Filmtár 2. sz. doboz. Lásd továbbá e kötetben a főhadsereg naplóját a Duna-Tisza közötti vonulásról. A katonák egy része nem tudott tovább menni, kimerültségtől a sárba esett, a fővezér a saját kocsijára és hintájára rakatta fel őket, sokan meghaltak. 7 Lásd erre vonatkozóan a főhadsereg naplóját és Tobias von Hasslingen parancskönyvét és naplóját. Részletesen utal ezekre az eseményekre Röder i. m. : 40-45. p. majd 50-52. p. Részletesen és korszerűen tárgyalja Oswald Redlich : Weltmacht des Barock Österreich in der Zeit Kaiser Leopolds I. Rudolf M. Rohrer Verlag Wien, 1961. 268-270. p. Apafi és udvara tartózkodási helyében azt hiszem Oswald Redlich téved. Rődernek van igaza: Nagyszebenben volt. Ezt támasztja alá az e kötetben közölt főhadsereg naplója is. Oswald Redlich Duldner J. : Archívum f. Siebenbürg Landeskunde c. munka 30. kötetére hivatkozva említi Radnótot. Talán átmenetileg egy-két napig lehetett ott is valamilyen okból a fejedelem. Gooss: österreichisches Staatsverträge, Siebenbürgen című munkájára 889. p. hivatkozva ugyancsak Radnótot említ Kisküküllő vármegyében. 8 Lásd Hasslingen e kötetben közölt parancskönyvét, illetve naplóját. GLA. HSA. K. 46 3708-1687. Rôder i. m.: 43-45. p. 9 Hasslingen és a főhadsereg naplója alapján dolgozhatott Röder, másrészt az eredeti levéltári forrásokat használta az események leírásánál, őket idézve írta meg mindezeket Redfich: i. m.: 268-275. p. 10 Varga J. János : A fogyó félhold árnyékában. Magyar História. Gondolat. Bp., 1986. 166-168. p. A hadtörténeti munkát író Röder is 1839-42 között megjelent munkájában mélyen elítélően írt ezekről, Caraffát véreskezű Alba herceghez hasonlítja. Lásd Hasslingen e kötetben közölt megjegyzését is. GLA. HSA. K. 46 3708-1687. 11 O. Redlich i. m. : 314-318. p. Lásd legújabban Erdély története II. kötet. 1606-tól 1830-ig. Szerk.: Makkai László és Szász Zoltán. Akadémiai Kiadó, Bp., 1986. 874-877. p. A Haller féle szerződésről lásd még: Szekfű Gyula: Magyar történet. A tizenhetedik század. V. köt. 392-394. p. Továbbá Asztalos Miklós: Erdély története. Bp., 1936. 282-285. p. lla O. Redlich i. m.: 317-318. p. 12 Utalást találhatunk az ellentétekre Tobias von Hasslingen, valamint Lotharingiai Károly fővezér tevékenységéről készült naplókból is. Lásd mindkettőt e kötet dokumentumai között. 13 Már 1687. szeptember 7-én a császár Balkán elnyomott népeihez kiáltványt intézett, hogy Havasalföld fejedelmének vezetésével - akit tábornokká nevezett ki - lázadjanak fel a török hatalom ellen. Serban Cantacuzino havasalföldi fejedelem kétségtelenül arra törekedett, hogy a portától függetlenítse magát, de a török torkában ő is kénytelen volt hintapolitikát folytatni. A császári fegyverek győzelme a csatlakozás lehetőségét kínálta. Nem volt azonban ismeretlen számára Erdély belpolitikai helyzete, a császári seregek nyomába járó elnyomás, kegyetlenség, hitszegés és szerződésszegés, a katonai kormányzás nyílt módszerei. Már 1687. végén is kirajzolódtak az együttműködés előnytelen feltételei, s mikor 1688. február 16-án ezt a havasalföldi fejedelem szerződésként kézhez is kapta, azonnal követséget küldött Bécsbe. A tárgyalások 1688 89. fordulóján megegyezést hoztak, de Serban hirtelen meghalt és az utód Konstantin Brankoveanu nem ismerte el a szerződést. Részletesen lásd O. Redlich i. m. : 316-317. p. 14 Az 1688. évi hadjáratról nagy részletességgel írt, 1687. évihez hasonlóan Wagner Franz : Hist. Leopoldi II. kötet. 43-49. p. Rôder i. m. : II. kötet 52-59. p. Rövid összefoglalás Gold, Winfried: Das Zeitalter Max Emanuels und die Türkenkriege in Europa. 1683-1687. München. 1976. 89-97. p. (Der Triumph Max Emanuels, die Eroberung von Belgrad im
