Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

II. TANUMÁNYOK

Belgrád elleni felvonulás hadszínterének pontjai: Titel-Lak-Szalánkemén-Zenilény-Belgrád, érkezett, hogy Badeni Lajos őrgróf 5000 emberrel Sziszekre nyomuljon, majd a Száván pontonhidat építve a fősereg átkelését biztosítsa,

19 Badeni Lajos július közepén indította csapatait Újlakból, Sziszekig nyomult előre, ahova augusztus 7-én érkezett. A fősereg 18-án Péterváradra vonult. Július 25-én pedig megérkezett a táborba az új fővezér, Miksa Emánuel és átvette a hadak feletti parancsnokságot. A hadsereg létszámáról különböző adatok találhatók. Legbiztosabb Rőderé, aki magának Miksa Emánuelnek a haditanácshoz küldött jelentéséből merített. Ezek szerint 33 500 császári katonaságból: 7000 bajor, 3300 sváb, 1500 frank és Barkóczy vezetésével 1000 magyar harcosból állt.

20 Titel elfoglalása után kezdődött a tulajdonképpeni Belgrád elleni felvonulás. A hadmozdulatot a tábori haditanácsban nagy vita előzte meg. Ugyanis Badeni Lajos nagyon késett és nem érkezett meg a hajóhíd építéséhez szükséges eszközökkel, anyagokkal. Azok nélkül átkelni nagy veszélyt rejt magában, s nem volt esélyük ezt úgy végrehajtani, hogy a törökök ne vegyék észre. A vezérkarban mind többen úgy vélekedtek, hogy hagyjanak fel Belgrád ostromának tervével és haladéktalanul induljanak Temesvár ellen.

21 Max Emánuel kitörő örömmel fogadta a haditanácsban Pater Marco bejelentését, amely szerint a császár parancsot küldött a támadás megindítására, amely a belgrádi ostromot végül is nem tehette senki számára kérdésessé.

22 A hadsereg a következő napokban Zimony felé vonult és augusztus 7-9. között igen véres harcokban Belgrádnál az ún. „Cigány-sziget" fölött sikerült hídfőt elfoglalni és megkezdte a pontonon az átkelést. Jegén Osman Szemendriába vonult és a várban hagyta 4000 janicsárral Ibrahim, illetve Ahmed pa-