Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

II. TANUMÁNYOK

JEGYZETEK A JEGYZETEKBEN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK A bajor választófejedelem hadinaplója - Jelzete: Bayerisches München Hauptstaatsarchiv, Abteilung IV. Kriegsarchiv. (Alter Bestand) B. 8c 55a. (München). Bonomo naplója - Jelzete: Bayerisches Hauptstaatsarchiv, München Abteilung IV. Kriegsarchiv. (Handschriftensammlung 472. Fr. 190) - Olaszról németre Edmund Wimmer fordította. Uo. 473. sz. (München). Baló - Baló Mátyás erdélyi követ jelentései Szulejmán nagyvezér táborából. Megjelentek a „Buda visszafoglalásának emlékezete 1686" c. gyűjteményes kötetben az Európa Könyvkiadónál. Bp., 1986. 461-468. o. összeállította: Szakály Ferenc. Szakály - Utalás a fenti gyűjteményes kötetre. A császári hadsereg naplója - A napló Bécsben található, a jelzete: österreichisches Staatsarchiv I. Haus-, Hof- und Staatsarchiv. - Habsburg-Lotharingisches Familienarchiv. 50, 51. doboz. (Az 1683-1689. évi hadjáratok naplói. (Wien.) ÖSA. I. HHSA. H-LA 50, 51. sz. d. Károlyi-Wellmann - Buda és Pest visszavívása 1686-ban. Irta: Károlyi Árpád, átdolgozta: Wellmann Imre. Bp., 1936. Schnagl - Schnagl, Ludwig: Die Schlacht am Berge Harsány bei Siklós am 12. August 1687. Militärwissenschaftliche Mitteilungen (Wien). Bd. 68. 1937. 583-596. o. Szilahtár - Szilahtár török krónikás leírása az 1686-1687. évi magyarországi hadműveletekről. Törökből fordította Káldy-Nagy Gyula. Megjelent a „Magyar történeti szöveggyűjtemény" II. kötetében. Tankönyvkiadó, Bp„ 1968. Szerkesztette: Sinkovics István. Tájékoztató a hadieseményekről - A bécsi Udvari Haditanácsnak küldött jelentések alapján összeállított tájékoztató körlevelek. Jelzete.- Generallandesarchiv Karlsruhe. Hausund Staatsarchiv (Kreissachen) 51. sz. 46/3708.-1686-1687. GLA-HSA-(Kreissachen). Karlsruhe - A fenti levéltárban található levél, u. a. jelzettel. Wagner - Wagner, Franz: Leopolds des Grossen Rőm. Kaysers wunderwürtiges Leben und Thaten ... Kölln, 1713. 1 Más kortársak szerint, akiknek az adatait nem fogadjuk el, csak 24 ezer lovas és 12 ezer gyalogos vett részt a hadjáratban és 6 ezer magyar ment a török nyomában. L. : Frede rico Cornaronak és egy ismeretlennek a levele Buda ostroma után. Megjelent a „Buda ostroma 1686" c. gyűjteményben. Ford. : Péter Katalin és Teke Zsuzsa. Szépirodalmi Könyvki adó, 1986. 168. és 172. o. 2 A térképen látható, hogy a török a Duna partján fekvő helységeket palánkkal vette körül. Az ilyen palánk-várak építését Todorov bolgár szerző szerint a 16. század második felében kezdték el és a 17. században már gyakorivá váltak. Todorov egy 1621-ben átutazó, ismeretlen francia szerzőre hivatkozva megemlíti, hogy a szerbiai és a bulgáriai falvak többsége akkor már megerősített palánk-település volt. Az építésüket a hajdúk mind gyakrabbá váló támadásai indokolták. (Todorov, Nyikolaj : Balkanszkij górod XV-XIX. vekov. Nauka, Moszkva, 1976. 37. o.) Az 1553-ban Magyarországon átutazó Dernschwam szinte folyamatosan emlegeti a nálunk is leromlott közbiztonságot. Ahol nem volt palánk, ott a lakosság állandóan menekülésre készen élt. Nemcsak a hajdúktól féltek, hanem már a Duna melletti úton járó, mindent követelő, erőszakoskodó török utasok elől is a rejtekhelyeikre húzódtak. (Az 1553-ban átutazó Hans Dernschwam jegyzeteit Tardy Lajos tette közzé a Móra Könyvkiadónál megjelentetett „Régi feljegyzések Magyarországról" c. gyűjteményes kötetben a 32. oldaltól.) Megemlítjük még. hogy a Duna-parti palánk várakat a folyó felől nem védte sánc, ezért olyannak látszanak, mintha a víz azt az oldalukat elmosta volna. A sánc végénél a medret kimélyíthették, hogy a hajókat a part mellé köthessék ki. Arról az oldalról éjszaka nem is