Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

V. EGYKORÚ NYOMTATVÁNYOK AZ 1687. ÉVI HADJÁRATRÓL ÉS A NAGYHARSÁNYI GYŐZELEMRŐL

törököket részben megölték ; a császáriak kezdetben erősen rátámadtak a törökökre, de nem tudták, hogy a mocsár túloldalán az eszéki Hasszán pasa parancsnoksága alatt 1000 lovas utánpótlás állt. A pasa a mieinket a mocsáron túlra úzte, és közülük 103-at lekaszabolt. A császári táborban 40 török fejet tűztek cölöpökre. 23-án a sereg átkelt a Dráva-hídon. A hírszerzőktől megtudták, hogy a török sereg létszáma 70 000-re tehető, köztük 4000 török ruhába öltözött francia, egy bizonyos francia nemzetiségű tábornok vezetése alatt. Megtudták továbbá, tábort. Az elővédeket és élelmezésieket megtámadták. Mikor Commercy herceg ezredével előnyomult, és ellenük támadt, visszavonultak, Graf Hofkirchen követte őket, és néhányukat lelőtte. Menekülés közben három támadó lovastól tábornokhoz méltó módon helyreállította a rendet. Ennek a visszavonulásnak a szervezettségét különösen azért kell értékelni, mert az elvonulók hátában egy 60 000 fős gyalogos sereg állt, és néhány lovon és 200 horváton kívül - akik túl messzire merészkedtek - egy katonát vagy szekeret sem hagytak hátra. Mindez a bajor választófejedelem őfőméltóságának ennél az elvonulásnál tanúsított bölcsességét és hősiességét bizonyítja. 22-én a sereg a Dráva felé haladt, a mieink által az egyik Dráva előtti szorosnál létesített sáncig. Közben a törökök 2000 lovassal Mohácsra mentek, hogy megtámadják a hadtáp- és lőszerszállító hajókat. Szerencsére egy magyar hírszerző fél órával azelőtt odaérkezett, és figyelmeztethette az ottani parancsnokot, Orlick főstrázsamestert, mire rögtön riadót fújtak. A hajókat megtámadó hogy 600 tatárt helyeztek át a Duna túlsó oldalára egy hajóhídon, és tervbe vették a mohácsi élelmiszer-utánpótlást ellátó raktárak lerombolását. Ennek megakadályozására von Spielberg főstrázsamestert vezényelték ki 300 császári és 400 választófejedelmi katona élén. Azt is megtudták, hogy minden pasa engedélyt kért a nagyvezírtől a visszavágásra. A nagyvezír ezt nem engedte meg, hanem kijelentette, a saját fejénél is jobban szeretné megőrizni a hadsereget. A mieink, akik ezen a napon megérkeztek Siklósra, megkapták a hírt, hogy a törökök Eszéknél hajóhidat vertek, és valóban 10 000 fővel Dárdánál táboroznak, és mindkét oldalon portyáznak; továbbá hogy 200 fős ellenséges lovas csapat Mohácsig jutott, és ott Orlick főstrázsamester seregét legyőzte, csak 50 túlélő maradt. A nagyvezír Szigetre és más várakba leveleket küldött, melyek arról szóltak, hogy a keresztény sereget már 10 000 fős veszteséggel sújtotta. Figyelmeztetett, hogy a következő támadásnál derekasabban védekezzenek. 25- én a mieink lerombolták a Dráva-hidat és sáncot. Ezután 400 parasztot vezényeltek ki, hogy a Dráva partján felfelé utat csináljanak, majd felvezették a hajókat, és a „Steinmarkból" érkező élelmiszert és a Grazból küldött kartányokat magukhoz véve Siklósra vitték, aztán elvonultak a Drávától és letelepedtek Mohács és Siklós között, hogy a nehéz menetelés előtt néhány napot pihenjenek és a kifáradt lovakat felfrissítsék. 26- án a tatárok 3000 fővel feltűntek Siklósnál, s ezzel riadóztatták a császári tábort. Az elővédeket és élelmezésieket megtámadták. Mikor Commercy herceg ezredével előnyomult és néhányukat lelőtte. Menekülés közben három támadó lovastul egy kútba esett, kettő nyakát törte, az ötödik életben maradt és másik két fogoly törökkel egybehangzóan kijelentette, hogy a törökök