Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)
V. EGYKORÚ NYOMTATVÁNYOK AZ 1687. ÉVI HADJÁRATRÓL ÉS A NAGYHARSÁNYI GYŐZELEMRŐL
zett a bajor választófejedelem feleségével együtt Bécsbe, a Duna partján a császár üdvözölte őket és bekísérte a városba. Most már Schärifenberg altábornagyot 7 ezreddel sürgősen Dárda ellen küldték, hogy az ellenség szándékát megakadályozza. Ahogy a törökök Eszéknél nagymennyiségű fát és más anyagot hoztak az innenső partra, a mieink haladék nélkül odavonultak s az említett fát teljesen elégették. - Budán, ahová a lotharingiai herceg hadseregével megérkezett, a Szent Lipótról nevezett templom alapkövét elhelyezték. Mivel a törökök a Tiszán hidat vertek, Heissler tábornok parancsot kapott, hogy néhány ezreddel vonuljon Szeged ellen az ellenség vonulásának megfigyelésére. Azután 100 török és tatár a Szegedre vonuló szekereinket megtámadta, azonban csupán 30 rác vitézül harcolva elzavarta őket. Mikor szekereink ideértek, a törökök Lippáról ezer embert vezényeltek ki, ezek ellen 800 hajdút küldtek, akik váratlanul megtámadták őket, 200-at lekaszaboltak, a többiek futással menekültek. Erre a császáriak egyenesen Lippa ellen meneteltek s éjjel 2 órakor a városba hatoltak, ott mindenkit levágtak, kiraboltak. A palánkot felégették és nagy zsákmánnyal jöttek vissza. A várban lévők ugyan ellentámadásba mentek, azonban nagy veszteséggel visszaűzettek. Miután Egertől 5 mérföldre fekvő falu lakói a budai parancsnoknak panaszolták, hogy a törökök megfenyegették őket azzal, hogy az adót kizsarolják tőlük, a parancsnok 500 huszárt küldött oda, akik, miután a lakosság legjobb felszerelésével (vagyonkáival) Pestre költözött, ott elrejtőztek s várták a törököket. Ezek jöttek is 200-an, azonban a huszárok váratlanul megtámadták őket, a legtöbbet lekaszabolták, a többit Egerig üldözték. Ebben az időben az egri megszállókból egy nagy csapat ment élelmiszert harácsolni, de a szolnoki huszárok megtámadták őket, megverték és egyeseket foglyul ejtettek. E foglyok elmondották, hogy Egerben oly nagy az éhínség, hogy kutyákat és macskákat esznek. - A huszárok 50 darab marhát, melyeket Egertől nem messze legeltettek, magukkal vittek. Június elején Gombos ezredes/* a felső-magyarországi Putnok parancsnoka, 4000 magyarral Egerig vonult, találkozott egy török csapattal és 174-et lekaszaboltak, sokat megsebesítettek, 37-et elfogtak, 74 szép lovat és más értékes dolgot zsákmányoltak és Putnokra vittek, a nagyvezírnek írt leveleket is találtak náluk. Ezekben a parancsnok a legszükségesebb dolgok hiányát jelentette s értesítette, hogy amennyiben hamarosan nem kapnak segítséget, ezt a fontos helyet ellenséges támadás nélkül is el kell hagyniok. - Négy átszökött török bizonyította Caraffa tábornoknak, hogy ha ezt az erődítményt komolyan megtámadnák, az alig néhány napig tudna védekezni. Budáról naponta jön a hír, hogy az erődítményének építésén 4000 katona és paraszt dolgozik, a Vízivárost egészen le fogják rombolni. A törökök a mondott időben a város közeléből ismét négy személyt elhurcoltak. A lotharingiai herceg június 7-én 18 ezreddel Óbudán táborozott, Budán mindent megszemléltek, azután hamarosan Pécs felé távoztak : s a mieink Turanovácnál 5 hidat vertek, s azon áthaladtak. Ezzel szemben a törökök a környező megyékből kézműveseket és parasztokat (kik többnyire keresztények voltak) erőszakkal kényszerítették arra, hogy az eszéki hídnál dolgozzanak.
