Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

V. EGYKORÚ NYOMTATVÁNYOK AZ 1687. ÉVI HADJÁRATRÓL ÉS A NAGYHARSÁNYI GYŐZELEMRŐL

tovább űzni. Miután berendezkedtek a táborban, a választófejedelem őfőmél­tósága a nagyvezír sátrában töltötte az éjszakát. 13-án és 14-én a sereg az ellenség táborában pihent. A lovakat ellátták az ellenség zabjából. Az egész keresztény sereg bőségesen élt az ott maradt éle­lemmel és ismét erőre kapott a heves ütközet után. Ezen a napon a nagyvezír sátrában rövid szentbeszéd után a Te Deum Laudamust énekelték. Majd dísz­sortüzet lőttek az ágyúkból. % 15- én a sereg a török holttestek és elhullott lovak bűze miatt elhagyta a tá­bort. Sok ezer mázsa lisztet elégettek, amit nem tudtak magukkal vinni. Egy nappal ezelőtt Dünnewald tábornok Souhces és Aspremont generálisokkal és 14 gyalogos és lovas ezreddel elindult Horvátországba. 16- án a császári sereg Mohács fölött a Dunához érkezett és ott táborozott. 17- én a választófejedelem őfőméltósága elindult a balszárnnyal és Szekcső­nél átkelt a hajóhídon. 18- án a lotharingiai herceg utána indult a jobbszárnnyal, de a hídnál még talált néhány ezredet a balszárnyból, ezért kb. du. 1 óráig ott várakozott, majd az egész lovasságot, málhát és a gyalogság egy részét a Mohács-szigetre szál­lította. Ezen az éjszakán azonban annyira megerősödött a szél és olyan vihar kerekedett, hogy a hajóhidat lefelé sodorta. Megkezdődött egy hosszú, reménytelen menet. Mindenki elcsigázott. Pihe­nésre vágyik. Az elszállásolás a beszédtéma mindkét táborban. 19- én fél napig senki sem tudott átkelni a hídon. Délután a választófejedel­mi balszárny néhány gyalogos ezrede a másik híd felé elindult, a szegedi ol­dalon. Ezen az estén értesültek arról, hogy Dünnewald tábornok 2000 janicsárt kaszabolt le, akik a keresztény táborba nyomultak, hogy élelmünket megsze­rezzék és az ott maradottakat elfogják. 20- án a balszárny elindult a bajor választófejedelem vezetésével. A jobb­szárnynak másnap kellett volna őket követni. Ekkor érkezett a hír, hogy az ellenség a péterváradi hídnál 2000 fővel várakozik, hogy megtudja, hova tart a császári sereg. A menet Erdélybe készült téli szállásra, a török sereg vissza­vonult Konstantinápolyba, a császáriak elindultak Erdélybe, ahol kezdetben sok nehézségük volt. Közben Eger és Székesfehérvár blokád alatt állt.. . fl (Nyomtatvány) BHSA ABT. I. KS. 8201/1,2 (FR. 348/3)-1687. ' Peloponesos. 2 Stuhlweissenburg. ;t Buda elárulásának tervét az áttekintett, mintegy ötven egykorú nyomtatványban meg­találjuk, hasonló megfogalmazással. 4 Solankemener. ;) A seregek létszámának megítélésében az egykorú nyomtatványok rendszerint nagy túl­zásokat tartalmaznak. Itt is pár sorral feljebb még 48 ezer főről beszélnek, s nem tesz a szerző semmiféle kritikai megjegyzést. (i Griechisch-Weissenburg. 7 Karl Philipp Pfalz-Neuburg herceg császári generálisról van szó. 8 Helyesen II. Lajos király. A Majs-Mohács közötti térségről van szó. 9 Az események további közlését terjedelmi okok miatt nem tartottuk kivihetőnek. Az eredeti naplók közül Lotharingiai Károly hadinaplóját és Tobias von Hasslingen naplóját közöltük inkább a hadjárat további eseményeinek bemutatására.

Next

/
Thumbnails
Contents