Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

IV. LEVELEK AZ 1687-1688. ÉVI HADJÁRATRÓL

azt, hogy nincs más lehetőség, mint az ellenséget meg kell támadni, melyre el is határoztam magam, s melynek szerencsés végrehajtásában reménylettem, hogy ő a jobbszárnnyal támogat. Ezt azonban ő nem tudta megtenni, mert a sűrű bozót nem tette lehetővé; ezen okból a herceg mégis a balszárnyunk jobboldalára jött és jelenlétével és szokásos bátorságával, nagyszerűségével az embereket fellelkesítette. Időközben a mi csapataink közül néhányan az ellenség lovasságának a nyomába szegődtek és olyan zavart keltettek, hogy megbomlott a harci rendjük és alig tudtak visszamenekülni a védősáncaik mögé, ami engem arra ösztönzött, hogy általános támadást indítsak ellenük, amely menekülésre késztette őket és az egymás mögött állók egymásra zuhantak; Baranyavártól egy télórára eső területig üldöztük őket az egész táborukon keresztülhatolva, amely alatt Caprara tábornok egy, a bozóton keresztül vezető utat talál és a jobbszárnyról hozzánk csatlakozott két gyalogos és egy lovas ezredével? Az éjszaka leszálltával nem tudunk tovább az ellenségnek a nyomában maradni. Valószínű, a janicsárok közül 7000-8000 ember esett el, azokat is beleértve, akik menekülés közben az eszéki-hídnál megfulladtak és azokat is, akiket a csata után a bozótban fogtunk el. Foglyokból legalább 2000-ret számlálunk, úgyhogy ebben a csatában az ellenségnek legalább 11-12 ezer embere esett el és megsebesült. Részünkről azt mutatják az összeírások, hogy veszteségünk halottakban és sebesültekben 1000 körül van. Tüzérség tekintetében 68 ágyúhoz és 10 mozsárágyúhoz jutottunk, valamint kezünkbe jutott az egész tábor, minden élelmiszerrel, ökrökkel, bivalyokkal és lőszerrel együtt. Végezetül ne gondolja Ön Császári Fenség, hogy mind a tisztek, mind a közkatonák ezen akciókban nem tartották rendkívül jól magukat, amint erről már legutóbb részleteiben is írtam és szóban még részletesebben fogom tájékoztatni. Mellékelten küldöm egyidejűleg a hadijelvény eket és zászlókat, amelyeket az ellenségtől elhódítottunk. Mindezekhez alázatos császári hódolatomat és legalázatosabban és kegyelemmel ajánlom magamat. Bajai táborhelyről, 1687. augusztus 23. Az Ön Császári Fenségének legalázatosabb és hűséges Választófejedelme és unokaöccse. Miksa Emanuel (Eredeti) BHSA ABT. IV. K. ARCH. B. 8 C. 55 a - 1687 A török tábor mögött bukkantak ki az erdőből, csak az üldözésben tudtak részt venni már. 390