Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

IV. LEVELEK AZ 1687-1688. ÉVI HADJÁRATRÓL

csaras terület következik, melyen éppen ilyen nehéz lesz mozogni. Higgye el Uram, ezek a nehézségek legyőzhetetlenek lennének, ha a törökök felderítése jobb lenne. Semmilyen hírünk nincs a törökökről, de ez nálunk sem meglepő, alig tu­dunk valamit a hadmozdulataikról. Mégis azt hiszem, az átkelés megakadá­lyozható lenne. Ma már azt a híradást kaptuk, hogy a nagyvezír 10 000 vagy 15 000 ember­ből álló hadtesttel közeledik, s az Eszék mögötti térségben táborozó csapatait fogja megerősíteni. Menetelésünk során érkezett a hír, hogy a Választófejedelem Szeged felé nyomult előre, de megfordult, s úgy határozott, hogy a Dunán átkelve inkább a Dráva védelmére irányítja csapatait. Meg vagyok győződve, ha nem szállnak szembe a törökkel a folyó átkelését követően, akkor sehol sem fogják már őket megtalálni. A lovasság a Dárda melletti táborban maradt Caprara parancsnok­sága alatt. Thököly' 1 csatlakozott ehhez a hadsereghez, továbbá a választófeje­delem gyalogságának újoncai, akik Pécs és Siklós városából érkeztek. A temp­lom rend 3 nagy mestere két napja ugyancsak csatlakozott a sereghez. MÉM. DE VILLARS. 355-357. P. A tábori életből... 4 Tequelli. Villarsnak Thökölyre vonatkozó értesülése valótlan. 5 Ludwig Anton Pfalz-Neuburg altábornagy. A Villars-féle levelezésben „templom-rend", „teuton-rend", vagy csak a „nagy teuton" megnevezéssel fordul elő.

Next

/
Thumbnails
Contents