Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

IV. LEVELEK AZ 1687-1688. ÉVI HADJÁRATRÓL

Nem kevesebb, mint 68 ágyú, 10 mozsárágyú, az egész tábor és málha, bőséges élelmiszerkészlet, fegyverek és muníció került a választófejedelem és csapatai kezébe. Maga Miksa Emamuel választófejedelem úr kétszer volt nagy veszélyben: egy puskagolyó súrolta a bal kezét, egy másik átlyukasztotta a kabátja ujját. A szövetségesek vesztesége összesen legfeljebb 600 katona volt; legtöbbjük a lovasság soraiból; a császári és bajor gyalogos ezredek 87 halottat, 60 sebesültet és 46 eltűntet számláltak. Miksa Emanuel választófejedelem úr az éjszakát a nagyvezír zsákmányul ejtett pompás sátrában töltötte, amelynek hihetetlenül nagy helyiségeiben a legértékesebb felszerelések és nagyon fontos iratok rejtőztek. A következő reggel Marco d'

Aviano páter ünnepélyes hálamisét tartott; az örömhírt Eugen herceg vitte Bécsbe és Schwanenfeld ezredes Münchenbe. Bár a győzelem önmagában is elsőrangú haditett volt, melyet a császár csak annak a rendületlen kitartásnak köszönhetett, amivel a választótejedelem a körülmények által kedvezővé lett döntésen dolgozott, a többnyire a bajor csapatok harci készségével elért végkifejlett mégis egy csapásra feloszlatta a szövetséges csapatokat, és visszaadta nekik a visszatérés lehetőségét hazájukba. Mohács, 1687. augusztus 18. Vénséged legalázatosabb szolgája Carl (G)usztav (Másolat) GLA HSA (K 51) 46/6357-6358-1687 A mohácsi palánk és a város 1687-ben. (Wien ÖSA. KA.)