Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)
IV. LEVELEK AZ 1687-1688. ÉVI HADJÁRATRÓL
BADENI LAJOS LEVELE NAGYBÁTYJÁHOZ, HERMANN VON BADENHEZ A VISSZAVONULÁSRÓL, A HADSEREG ÁLLAPOTÁRÓL ÉS A TOVÁBBI HADMŰVELETI TERVEKRŐL Mohács és Baranyavár között 1687. augusztus 5. Kegyelmességed ne haragudjék hosszú hallgatásom miatt, ez bizonyosan nem lustaságból vagy meggondolatlanságból történt, hanem csak azért, mert gyakran nem szerzek arról tudomást, mikor indulnak innen postajáratok, és nem is tárhatom fel a szívemet, míg nem biztosítanak afelől, hogy megírhatom az igazságot, ezért saját biztonságom érdekében küldöm saját futáromat, hogy Kegyelmességedet végre mindenről informálhassam} Mindenhol a lehetséges legnagyobb zavar és majdnem teljes reménytelenség uralkodik. Miután az ellenséget, illetve a Drávát elértük, és itt állomásozunk, egy nap sem múlik el az élelmezők észrevehető vesztesége nélkül, mert ezeket ezen az ellenség által jól ismert vidéken nem lehet kellően védeni, különösen azért, mert a lovak eleségét a bokrokban vagy a magas fűben kell összekeresgélniük, ha nem akarják, hogy az állatok kimúljanak az éhségtől, amihez már nem sok hiányzik.' 1 Miközben a lovasság már igazán nagyon rossz állapotban van és nyolc napi fáradtság és szükség után nem képes kiállni, ráadásul nem látok semmitéle eszközt ennek a megjavítására, a sereg tehát rövid időn belül tönkremegy. A felső-magyarországi szálláshelyeket csak nagyon nehezen érhetnénk el. Kegyelmességedet Schmitberg felkereste, hogy közölje kérésemet, hogy engem egy erős különítménnyel engedjen a többiek elé abban a reményben, hogy nem csekély dicsőséget szerzek. Amint Kegyelmességed Schmitbergtől bizonyára megtudta, a véleményem az volt, hogy mielőtt a csapatok szétválasztására gondolnánk, az egész sereggel a Dárdánál lévő utat újra meg kellene szállni - melyet aztán 4000-5000 fővel tartani lehetne. A helyzet azonban teljesen megváltozott, mert az ellenség nemcsak a Dráváig jutott, hanem a mi táborunktól egy órányira, a Baranyavár melletti mocsár mögött elsáncolta magát, tehát lehetetlen őket megközelíteni. Kívánatos lenne, ha közelebb jönne, és támadni akarna. Úgy gondolom, hogy minden erejüket arra összpontosítják, hogy seregünket tönkretegyék, és minden hadműveletet megakadályozzanak; s mindaddig, amíg ez így marad, nem tudom, nem volna-e tanácsos a Dunától eltávolodni. Egyáltalán nem dicsekedhetem azzal, hogy - míg a seregeket vezettem - a haditanács, vagy privátim kikérték a véleményemet, tehát 1 A hadseregelhárítás valóban minden levelet fölbontott és ez természetes is volt a török kémtevékenység, valamint a tábornokok nagyfokú ellentétei miatt. - Lásd a lotharingiai fővezér, Tobias von Hasslingen és Miksa Emanuel naplóit erre vonatkozóan. J Lotharingiai vezette hadsereg-haditanácsról van szó.