Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

III. VÁLOGATOTT DOKUMENTUMRÉSZLETEK AZ 1686-1688. ÉVI HADJÁRATOKHOZ

hagyhatta, mert Lidi nem sokkal később elküldte Münchenbe azt az elszámolást, amelyet az ezekre kiutalt 8000 forintról készített. Lidi május elején a választófejedelemnek ismét küldött egy jelentést. Az ezred összlétszáma akkor800 volta tisztekkel együtt; rajtuk kívül még több, mint 400 önkéntes is tartózkodott a gyülekezési helyen. Amennyiben a választófejedelemtől nem kapnak más parancsot, mint írja, levonulnak Baja alá, Eszék közelébe, mert, mint a főstrázsamester jelentette, az ellenség naponta ott portyázott. Lidi báró a beöltöztetett és felszerelt huszárezredről büszkén írta a jelentés elején:,,. . , jöhet (a szemlére), akár a választótejedelem úr őfensége is, itt olyan remek kiállású, pompás ezredet talál, amilyet eddig még senki sem látott". Büszkén írta, de megjegyezzük, hogy ezeknek a huszároknak nem a gyakorlótéren volt a „tanuló oskolájuk" és nem is ő nevelt belőlük katonát. A lovaikat sem akkor nevelték huszárlovakká. Lidi ezután előterjesztette a kérelmeit. Mindenekelőtt azt, hogy május első felében már adhasson előleget a tiszteknek és a legénységnek. Kéri továbbá, hogy a hadtáp tőhadbiztosa utaltassa az ezrednek május 15-től járó kenyeret és zabot Szolnokra, Pestre és Komáromba. A levél harmadik részében az ezred fegyvereinek és egyenruháinak a lehajózását kéri Wasserburgból Pozsonyba kilenc lóval együtt. Ezután ismét javasolja a választófejedelemnek 200 gyalogos, „vagy ahogy mondják, hajdú" felfogadását. Miksa Emánuelnek is leírja a már említett indokot: „Felséged nekem csak 200 tizet, de 1000 embernyi erő lesz az". A kért olcsó bér: minden napra kenyér és havonta egy tallér. Újra felsorolja a három kordét és a szerszámokat. Most még ezt is odaírja a kérés végére-. csodálatosan nagy hasznunk lehetne ebből". A parancsnok ehhez a jelentéséhez mellékelte az ezrede ruházatára és felszerelésére fordított összegről készített elszámolását: „Számla arról a 8000 forintról, amelyet a reám bízott magyar lovasezredre fordítottam az alábbiak szerint: A zsidónak posztóért 2000 forint A süvegekért 500 forint A süvegeket díszítő tollért; a farkasbőrt tartó gombért és láncért 800 forint A sasszárnyakért 50 forint 800 pár piros pisztolytokért 500 torint A nyeregtakaróért 500 forint 400 pár pisztoly megrendelésekor fizetve 200 forint 800 pár csizma 500 forint Zab-pénz 1 f 45 krajcárjával 1900 forint Farkasbőrökért 1100 forint Egyéb felszerelés 300 forint 8350 forint."