Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

III. VÁLOGATOTT DOKUMENTUMRÉSZLETEK AZ 1686-1688. ÉVI HADJÁRATOKHOZ

másfajta élelmet, nagy mennyiségben találtak a táborban szétszórva, mint ahogy sok.volt a zsákmányolt teve és más, kisebb-nagyobb állat is. Tizenhárom napon át az egész hadsereg azon élt. A számba nem vett sok rézedényt, bútort, sátrat, röviden, azt a poggyász- és élelmiszerkészletét, amely 10 000 töröké volt, mind elhordták. Azok a kereskedők, akiknek a hajói Szekcsőn álltak, rézedényeket, kávét és rizst vittek Bécsbe és nagy nyereséghez jutottak, mivel mindezt néhány fillérért vették meg. Ami maradt, az a rácoké lett, de még így is sok volt, bár összetiporta a katonaság. 13- án, a nagyvezér sátrában, ahol a választófejedelem lakott, elénekeltük a Te Deum-ot. F. Marco d'

Aviano kapucinus páter kezdte el az ellenséges ágyúk dörgése közepette. Ezeknek a száma a mozsarakkal együtt 72 volt. A választófejedelem előtt volt kitűzve valamennyi zászló és lófarok is, amelyeket a töröktől vettek el. 14- én és 15-én nem mozdultunk, majd elrendelték a továbbvonulást. Az éjszaka folyamán megtárgyalták Savoyai Jenő herceg küldetését a császári udvarba és Gabrieli márkiét Rómába. A francia trónörökös hitveséhez de Beauveau márki, Kölnbe Sasseunuil apród, Münchenbe Franzoni márki indul. Gabrieli márkival az történt, hogy miután Rómába megérkezett, mint száműzöttet, érthető módon, ott tartózkodása alatt XI. Ince pápa személyesen nem fogadta, de minden jelét kimutatta a nagy győzelem feletti örömének. A pápa egy saját kezűleg írt levélben külön is kifejezte a köszönetét a választófejedelemnek. Ezalatt Dünnewald 12 000 emberrel Eszék ellen indult, ahol a török sereg maradéka sátrak nélkül táborozott a puszta földön, amellett kevés volt az élelme és a hadianyaga is. Amikor az említett tábornok közeledett ahhoz a helyhez, azt a félénkké vált törökök a leghitványabb módon elhagyták;

19 az ellenség nagy kárára akkor is ő maradt Eszék ura, amikor az nemsokára újra be akart oda nyomulni. A kísérlet hasztalan maradt, a hely azután is mindig a császár uralma alatt maradt. Most azonban ismét tovább kellett vonulni, mielőtt a hullák sokasága megfertőzte volna a tábort, ezért a sereg 15-én más helyre ment. Kétnapos menetelés után Szekcsőnél átkeltek a hídon, abba a helységbe, ahol kereskedőkkel együtt élelmet is találtak.

20 Innen két nap múlva keltek útra. Az udvar egy része Bécsbe indult, a választófejedelem és lotharingiai herceg pedig Erdődre,

21 hogy Dünnewaldnak segítséget nyújtsanak az ellenség megfélemlítésével. Három napig maradtak Erdődön, de semmilyen vállalkozásban sem vettek részt. Ez a helység a Duna és egy tó között fekszik. Hallották, hogy Dünnewald jól halad előre, elrendelték, hogy a csapatok vonuljanak el innen. Ezeket azután Erdélyben, Felső-Magyarországon és más helyeken szállásolták el. A választófejedelem az udvarral együtt indult el és naponta nagy távolságokat tett meg, Bajáig nagyon esős volt az útja. Onnan postán utazott Bécsbe, ahol a császár őfensége vendége volt. Megkapta mindazt a tiszteletet, ami egy nagy, diadalmas fejedelmet megillet.