Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

III. VÁLOGATOTT DOKUMENTUMRÉSZLETEK AZ 1686-1688. ÉVI HADJÁRATOKHOZ

ros hídján; Balázsfalvánál; a Kis- és Nagy-Küküllő összefolyásánál a seregek is találkoznak; a Küküllő folyó választja el a lovasságot a gyalogságtól.

167 27- én ébresztőt fújnak és a hadsereg vonulása megkezdődik Appesdort felé, amely helységet egyébként Hatvilágnak nevezik.

168 Egy fél órával az indulás előtt sietve megérkeznek az erdélyi futáraink Nagyszebenből

169 és csupa jóról számolnak be; mindent írásban lefektetnek; Lotharingiai Károly főméltóságú a Caprara tábornagynál, Schaffenbergnél és Felkenhaynál riadót fujatott, mire a nap felkelt. D' Martelli főadjutánsnak parancsot adott, hogy azonnal fujasson teljes riadót, de csak azért, hogy nagyobb nyomatékot adjon a nagyszebeni megegyezésnek. A katonák és a szállítmányok elindulását eddig nem engedélyezték. A megegyezés szerint viszont 5 ezred Nagyszebenbe vonul, lovasok: Caprara-é, Styrum-é és Magni-é, gyalog pedig a Badeni és Schaf fenberg ezred, feladatuk Nagyszeben megszállása, őfőméltósága mindezektől az ezredektől elköszönt, szerencsét kívánt nekik, a hadsereg a helyén maradt, őfőméltósága parancsot küldött Veterani grófnak Vásárhelyre,

1/0 hogy az irányítása alatt álló 4 ezreddel vonuljon Enyed ellen; az említett Veterani tábornoktól az a hír érkezik, hogy felszólítására Bethlen

171 megadta magát és meg is szállták, de Beszterce még nem

172 és arra hivatkoznak, hogy bár nem akarnak ellenállni, de mert ez a legkisebb a 7 fontos város közül, meg kellene várni, hogy a többi mit akar tenni. 28- án a hadsereg Küküllővárra

17

'' vonul, átkel a Kis- és Nagy-Küküllőn. Ahol a két folyó találkozik, Balázsfalva környékén ismét sok panasz érkezett, ezért néhány tisztet börtönbe vetnek. 29- én a hadsereg Küküllőnél csendben állomásozik, őfőméltósága a Szebenből érkező válaszra vár, de semmilyen hír nem érkezett. 30- án a hadsereg átvonul Szent-király

1

'

4 szoroson és letáborozik a Maros folyónál, fél órányira Enyedtől; Szentkirály on'

7r

' a pékek felgyújtják a házakat; Veterani tábornok éjjel megérkezik 4 ezredével, a fő táborhelytől egy mérföldnyi távolságig vonul; az előbb említett nagyszebeni választ nagyon várják. 31- én ébresztőt fújnak, menetre készen állnak, de a fent említett nagyszebeniek késedelmes válasza miatt egyelőre csendesen állomásozunk; németeket és magyarokat sietve Nagyszebenbe küldenek, hogy választ hozzanak; közben megérkezik a württembergi herceg Nagyszebenből és azt a hírt hozza, hogy az erdélyi fejedelem udvartartásával kivonult a városból, így a szállásmestereink ott szállást készíthettek a mieinknek; estefelé, amikor szokás szerint kiadják az éjjeli parancsot és a jelszót, megérkezik Nagyszebenből egy hadnagy a Schaffenberg ezredből (Schieffer báró) és elmondja, hogy a helyőrség bevonult és minden a herceg utasítása szerint történt; a Marost felderítik. Másnap a lovasságnak jobbról, a tüzérségnek balról át kellett volna kelni a Maroson, a gyalogságnak pedig a hídon: mivel azonban a Maros folyó az éjszaka folyamán nagyon megáradt, így: november 1-én a javításra szoruló, de rövid idő alatt helyreállított enyedihidat használtuk. Az egész hadseregnek azon keresztül kellett vonulni; a nehéz tüzérség gróf Piccolomini vezette Mansfeld ezreddel és a Castelliek közül 5 kompániával vonult a jobb oldalon, a Besztercére kijelölt szállásra. A víz mély-