Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

III. VÁLOGATOTT DOKUMENTUMRÉSZLETEK AZ 1686-1688. ÉVI HADJÁRATOKHOZ

5- én még csendben táboroztunk tovább, azonban délután a Serau ezredből elfogtak 12 embert, köztük egy zászlóst is. A törökök este erősen portyáztak a bozótok között. Közben hóhéri büntetés terhe mellett megtiltották az élelmiszerek és más anyagok utánpótlásának szállítását/'

0 de aztán újra engedélyezték. Többek között az is említésre méltó, hogy egy pasáért, akit Dünnewald tábornok 1686-ban Budánál ejtett foglyul, 7000 dukátot, továbbá gyöngyfüzért, egy cobolybundát és egy kardot (amely cobolyt ő a hercegnek ajándékozott) adtak váltságdíjként, melyek hódolatuk jelei voltak. 1. Jelszóra a törökök és mi is elküldtünk egymással szembe 200 embert, túsznak a törökök a pasa fiát küldték, a mi oldalunkról pedig a fent említett Dünnewald tábornok titkára ment. Ezután ők lefizették a pénzt és a fenti adományokkal együtt a fent említett pasának hoztak egy fehér lovat, amelyre ő azonnal fel is ült, néhányszor körbeugratott és Dünnewald tábornok felé mélyen meghajolva búcsút vett.

0

' Ugyanezen időpontban váltotta meg magát egy török a Sterheim dragonyosok egyik kapitányától 70 dukátért. E váltságdíj kiadásakor jelen volt egy bizonyos Villar

68 nevű önkéntes is, aki megtáncoltatta a lovát, ezt látva egy a törökök közül, ő is megtáncoltatta a lovát és a fiatal lovast utolérve horvát

69 nyelven szólította meg, hogy „te nem francia vagy? Tegnap jött hozzánk valaki, ugyan ilyen szűk öltözéke

70 van, mint neked biztos a fivéred, gyere inkább át hozzánk, mert a franciák félig törökök és a királyotok jó barátunk." • 6- án a császári hadsereg felkerekedett és megkezdte vonulását Mohács felé a következő alakzatban: 1. Gróf Lodron vezérőrnagy volt a 300 fős előőrs parancsnoka. 2. A sváb egységek

71 álltak az élre. Azonban amikor a sereg vonulni akart, körös körül az erdőben felbukkant az ellenség. Talán az volt a szándéka, hogy a mi utóvédünket megtámadja. Azonban, hogy ezt megelőzzük, az egész hadsereg zászlóaljakba állt és a császári hadtest, azaz a jobbszárny a hegy irányába jobb kéz felől vonult, a bajor választófejedelmi hadtest pedig, mint balszárny, majdnem egészen a mocsár mentén, mert észrevették, hogy az ellenség állandóan az oldalukra próbált kerülni. Mivel az ellenséget el akartuk csalogatni, 3 dragonyos ezredet előre küldtek a hegy felé, közülük 2 század, melyeknek azt a 100 horvátot kellett fedeznie, akiket előreirányítottak, egészen az említett hegyig előre nyomult, a törökökkel többször megütközött. A mi oldalunkról kevesen estek el, egy önkéntesnek levágták a karját és két embert elfogtak, akik közül egyik Lajos hercegnél tartózkodott, Steinau vezérőrnagytól pedig megszökött egy török fogoly. Közben a mohácsi szigetnél elfogtak egy magyar parasztot, aki Székesfehérvárról hozott a török hadseregnek levelet, melynek tartalma az volt, hogy a német hadseregnek nyomát sem látják, a nagyvezír küldjön nekik erősítést, mert amennyiben ostromra kerülne sor, nem tudják magukat tartani, a ruházkodással is nagy gondok vannak. Élelmiszer és lőszer tekintetében nem szen-