Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

II. TANUMÁNYOK

Kaposvár ostroma 1686-ban. ző év júliusában is alig talált lakott falut abban a négyszögben, amelynek .Dárda-Dunaföldvár-Keszthely-Sellye a csúcsai. A megmaradt lakosság többsége még akkor is az erdőkbe és a mocsarakba húzódva várta a sorsa jobbra fordulását. Igaz, 1687 nyarán a nagyharsányi csatára felvonuló hadaktól is félhettek/'

4 A Szeged felszabadítására küldött hadoszlop húsz ezredből állt. Két magyar ezred is volt közöttük : Barkóczyé

45 és Petneházyé

/,,;

. Petneházy a tolnai táborozás ideje alatt, szeptember 20-án heveny hasi betegségben meghalt. Az ezrede a keleti magyar hadtestbe tartozott, 700 huszárból állt. Petneházy halála után Csáky László lett az ezrede parancsnoka/*

7 A szegedi hadoszlopot Caraffa altábornagy parancsnoksága alá rendelték, de ő valamikor szeptember 18-a előtt Bécsbe utazott

48 és csak október 16-án érkezett vissza a Duna menti táborba/" Amikor október 3-án Kalocsa mellől elindultak, de la Vergne márki, altábornagy parancsnokolt. Szeged alá október 7-én érkeztek. Az ottani törökök a város palánkjait nem sokáig tarthatták és beszorultak a belső várba. A márki még aznap hősi halált halt; az erődítések szemlélése közben az ellenség második ágyúlövése ölte meg.

r

'° A hadműveleteket ezután báró Wallis vezérőrnagy vezette egészen a téli szállásra vonulásig. Szeged megsegítését, illetve felmentését két sereg is megkísérelte. Az első kétezer törökből és négyezer tatárból állt és csak segítséget akart vinni."'

1 Ahmed pasa, a nagyvezér helyettese vezette őket; október elsején indultak el