Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

III. VÁLOGATOTT DOKUMENTUMRÉSZLETEK AZ 1686-1688. ÉVI HADJÁRATOKHOZ

kor fordulnak szembe az ellenséggel: vagy akkor, amikor kivonul az erdőből és csatát akar kezdeni, vagy pedig, ha a mieinket menet közben követi és akadályozza. Ennek utána, alighogy az ezredeink hajnalban kivonultak, a balszárnyunknál azonnal feltűnt néhány erős ellenséges csapat. A választófejedelem őfensége kiadta a parancsot 10 ezredlöveg áthelyezésére és két zászlóalj gyalogost is oda irányíttatott. Az erősítést a második lépcsőből, Strasser őrnagytól és a Veldenz ezredtől kapták.'

11 Az ellenség úgy látszatra 7-8 ezer embernyi erő lehetett, mégis hátulról, a bozótosból felszálló nagy porból arra következtethettünk, hogy nagy létszámú. Talán az egész hadsereget odaállították, hogy az első alakulatok mögött felállva, majd támogathatják őket. Azok akik előre jöttek tekintélyes küllemű, jól öltözött, válogatott emberek voltak, de csak csatározásba bocsátkoztak. Végül is, .amikor megtámadták őket, fokozatosan visszahúzódtak a bozótba. így azután a mi embereink, akik pedig nagyon szerettek volna már csatába bocsátkozni, további akció nélkül menetelhettek Mohács felé, egészen a nagy mocsárig. Augusztus 7-én. A mantuai herceg őfensége megérkezett a hadsereghez. Augusztus 8-an. A régi táborban tartózkodtunk, nyugalomban és a választófejedelem őfensége haditanácsot tartott. Folytatás, vagyis beszámoló a Harsányi hegy mellett lezajlott csata előtt 1687. augusztus 12-én. Ismeretes, milyen sokszor kerestük a lehetőséget arra, hogy az ellenséggel csatába bocsátkozzunk, de mindig kitért előle. Mindjárt a kezdetben Eszéknél erős, háromsoros sánc mögé települt, úgyhogy nem lehetett hozzá közel jutni. A nagyvezér ezt győzelemnek kiáltotta ki. Az után mind Konstantinápoly,52 mind annak a tanácsadói arra utasították, hogy miután a keresztyének fegyveres erejét legyőzte,

:,;{ és ezzel a kocka is fordult, valamint az ügye is rendeződött, most már tetszése szerint szabja meg nekünk a béke feltételeit, vagy pedig a háborút az eddigi legnagyobb szerencsével folytathatja. A mieink ellenben ebben folyton akadályozták a nagyvezért, ezért ő semmit sem érhetett el, nem is tarthatott be. így azután, sajnálatos módon, egyes műveleteket el kell halasztani. Ezt mindjárt a hadjárat idején előre lehetett látni. Bár a generálisok tanácsa korábban elhatározta az ellenség leverését, végül is úgy dön-