Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)
III. VÁLOGATOTT DOKUMENTUMRÉSZLETEK AZ 1686-1688. ÉVI HADJÁRATOKHOZ
Szilágysomlyói tábor, október 12. A vezér 4-én még Derecskén hagyta pihenni a gyalogságot a tüzérséggel és Piccolomini gróf különítményével együtt, de a lovassággal Esztár felé vonult. Ahogy lóra szállt, akkor kapta a hírt, hogy a váradi helyőrség egy nagy csapata feltűnt az előőrsünk előtt, így kénytelen volt Veterani tábornokot néhány zászlóaljjal odaküldeni, hogy megpróbálja őket visszaverni. 5- én, a Berettyón való átkelés után, a vezér Székelyhíd mellett táborozott, amely az utóbbi háborúkban híressé vált. A gyalogság azt a parancsot kapta, hogy jobb felé vonuljon egy másik úton, s Erdély határánál csatlakozzanak hozzánk. 6- án Szalárdra meneteltünk s itt maradtunk 7-én is. 8- án érkeztünk Ákosra, ahol a vezér Houchin ezredestől, Szatmár parancsnokától kapott levelet, akit korábban az erdélyi fejedelemhez küldött. Azt írja, hogy a fejedelem a császári csapatok elszállásolását visszautasította, de cserébe pénzt és élelmet ígért. 9- én tovább meneteltünk Szoványra, ahol a vezér levelet kapott Bercsényi gróftól, melyben azt írta, hogy ő és a huszárok kapitánya, a szegedi csapatokkal és a rácokkal egyesülve egészen Új palánkig portyáztak Ókanizsa alatt 8 órányira a Duna-parton, s elég jó zsákmányt szereztek. A törökök egy ideig védelmezték feleségeiket, s gyerekeiket, majd időt nyerve; hajón igyekeztek menekülni a Dunán. Végül mégis majdnem mindenkit megöltek a katonák közül, néhányat leszámítva, akiket foglyul ejtettek. 10- én Szilágysomlyótól ágyúlövésnyire táboroztunk, ez az első vár Erdély határán. A parancsnoka Bialis Ferenc volt. Ahogy letáboroztunk, a fejedelem követeként Bánffy, 74 Apafi herceg unokatestvére, az erdélyi kancellária vezetője és Bálint úr kíséretében felkereste a vezért. Ez a Bánffy úr, miután hosszasan dicsőítette a vezért, nagyságát, érdemeit, származását, győzelmeit, azt mondta, hogy azért küldték, hogy megtudakolja Károly fővezértől a császár szándékát, melyről á fejedelem minisztere még semmit sem hallott. A vezér a bókjait udvariasan és szerényen fogadta, majd röviden azt válaszolta, hogy a császár őfenségétől azt a parancsot kapta, hogy a hadseregével vonuljon Erdélybe, a közügyek állapota, és a keresztény érdek azt kívánja, hogy őfensége csapatai az ellenséghez legközelebb eső vidéken teleljenek, s egyszersmind a fejedelmet is védelmezzék a hitetlenek támadásaival szemben. Ez a Bánffy úr a császár őfensége szándékáról több részletet szeretett volna megtudni, de a vezér nem akarta őket ebbe beavatni, s Caprara grófhoz küldte őket Schärffenberg gróffal és Falkenhayn báróval, hogy tájékoztassák őket. Közben a fejedelem követe 2 szép lovat vezetett a vezérhez, az egyik erdélyi, a másik moldvai divat szerint készült lószerszámmal. 10-én még itt maradtunk, hogy bevárjuk a gyalogságunkat, aki ezen a napon érkezett. Apafi fejedelem küldöttei visszatértek a vezérhez, hogy megtudakolják, vajon a császár őfensége elhatározta-e magát arra, amit Schärffenberg gróffal és Falkenhayn báróval üzent. Miután válaszolt nekik, a hadse-