Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

III. VÁLOGATOTT DOKUMENTUMRÉSZLETEK AZ 1686-1688. ÉVI HADJÁRATOKHOZ

tettek. Azt is hozzátették, hogy ezek a tatárok gabonás zsákokat vittek, melyek Eger élelmiszer-ellátását szolgálnák. Ennek a hírnek a vezér semmi hitelt nem adott, mivel úgy gondolta, hogy az ellenségnek nem lehet ilyen terve, amikor a Tisza-parton egy nagy német hadtest csapatait látja menetelni. így tovább haladt Dárda felé, s hogy ennek az átkelőhelynek az elfoglalásában még biztosabb legyen, parancsot küldött De Latour grófnak, aki néhány ezreddel a Felső-Drávánál volt, hogy siessen Pécs felé, s így mielőbb találkozzon velünk. 18- án Tolnára mentünk, ahol a vezért arról tájékoztatták, hogy a törökök és a tatárok, akik a Dunán túl pusztítottak, most átkeltek erre az oldalra, hogy csatlakozzanak a nagyvezír csapataihoz, aki a hírek szerint Eszék felé menetel. A vezér azonnal értesítette erről Badeni Lajos herceget, aki bajor lovasságával Szolnok felé tartott, javasolva, sürgetve a hadsereg egyesülését. 19- én a vezér a lovassággal Siópalánknál átkelt a Sárvízen és Szekszárd mellett vert tábort, a gyalogság a folyóparton maradt. De Latour gróf arról értesítette, hogy az ellenségnek még csak az előőrse van Dárdán, s hogy mikor felderítő csapatot küldött, a hitetlenek azonnal visszahúzódtak, a mieink erőteljesen lőtték őket, 9 foglyot ejtettek, s néhányat megöltek. Erre a vezér parancsot adott 400 lovasnak és néhány dragonyosnak, hogy foglalják el a decsi úton lévő átkelőhelyet, ahova 20-án jöttünk táborozni. 21-én átkeltünk a két nagy bátaszéki mocsáron, s itt vertünk tábort. Eszék-Dárda közötti hidak és a Dárda-Mohácsi hadiút ábrázolása 1681-ben. (GLA. Hik. Bd. VI. 4.)