Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

III. VÁLOGATOTT DOKUMENTUMRÉSZLETEK AZ 1686-1688. ÉVI HADJÁRATOKHOZ

ző hadjáratból, bölcsen tennénk, ha akkor kezdenénk felvonulni, amikor a törökök még sem egészen, sem részben nem tudnak a Dráván átkelni és néhány erőd megszerzésével zavarnánk őket és akár oldaltámadással, akár az egész hadsereggel támadnánk. Azonban, mivel az újoncozás és a hadsereg kiegészítése hosszabb időt vesz igénybe, a legyengült lovak és még sok más akadály nem teszi lehetővé ennyire a gyors hadműveletet, ezért szükségesnek tartom egy ilyen vállalkozáshoz, hogy az őrhelyeket megerősítsük és hogy legyen itt a csapatok ellátására kellő előkészület. Valóban igaz, hogy Buda bevételével a császár őfensége hatalmába egy olyan Őrhely került, mely a Magyarországon lévők között, melynek fővárosa, a legkiemelkedőbb, akár a fekvése, akár nagysága és erőssége szempontjából. Ehhez a megállapításhoz azonban hozzá kell tenni, mely tényezők zavarnak minket ezek között. Első helyen Székesfehérvár áll. A tiszteletteljes véleményem szerint úgy tűnik, hogy ezt a lehető leggyorsabban meg kellene támadni, mivel a Duna nagy lehetőséget biztosít, amelyen a lőszert, élelmiszert, gyalogságot, ágyúkat, és az ostromhoz szükséges egyéb felszerelést lehet szállítani egészen Budáig. A közbeeső helyek: Komárom, Győr és Esztergom jó támaszpontok. A gyalogság nagyobb részét itt pihentetni tudjuk az előnyomulás során. Buda után, amely megszerzése nélkül most nem menetelhetnénk annak veszélye nélkül, hogy viszontagságok közé ne kerüljünk, ezért Fehérvárt, mint török támaszpontot, el kell foglalni, mert sosem lehetne ennek az akadálynak az elhárítása nélkül előrenyomulnunk. így leginkább ennek a helynek a megszerzése jár haszonnal. így azután Kanizsát is blokád alatt tudjuk tartani, majd ha ez befejeződik, találkozhatunk a Buda mellett lévő csapatokkal. Mivel azonban ez későn következne be, az az alázatos javaslatom, hogy ne vesztegessük az időt, s egy kielégítő nagyságú és a legközelebbi területekről összegyűjtött hadtesttel támadjuk meg az erődítményt, hogy aztán az összes egységgel gyorsabban egyesülhessünk. Ha nem tudnánk birtokba venni ennek a hadjáratnak a végéig, akkor újból, s egy kedvezőbb időpontban támadnánk meg. A parancsnok véleménye az, hogy egy jelentős hadtest vonuljon Pécs felé, s csatlakozzanak ennek a városnak és várnak a megerősítésére, feltéve, hogy még van összeköttetés a Dunán innen és túl. Ezután hajóhidat készítenénk, hogy eljussunk oda, ahova a szükség szólít. Buda felszabadításáról szólva tanulságosnak tűnik, ha másról is beszélünk, s a török kézen lévő Eger felé nézünk. Ennek a magyarországi hadműveletek szempontjából egyáltalán nincs jó hatása. A helyőrségük nemcsak Pestig portyázik, hanem adózás alatt tartja Felső-Magyarország megyéinek nagyobb részét, s a felvidéki bányavárosok területének egy részét. Ez az egyetlen hely, mely megakadályozza, hogy a császár őfensége ne tudja megszerezni a több mint 100 helységből álló vidéket, amely innen egészen Szatmárig tart. Nem lehet úgy egyszerre két olyan hadjáratot vezetni, melyből az egyiket elkezdeni, a másikat előkészíteni kell. Az élelmiszer, lőszerszállítmány beszerzésére, s a szükséges ágyúknak a legalkalmasabb helyre való szállítására, biztosítására fenn kell tartani elővigyázatosságból a hadsereg egy teljes hadtestét a Dunán innen. Ezen felül szemmel kell tartani a magyarok mozgalmát is. Hasznosnak, s elengedhetetlennek látszik, hogy szigorítsuk Eger ostromzárát, ne engedj e-