Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

III. VÁLOGATOTT DOKUMENTUMRÉSZLETEK AZ 1686-1688. ÉVI HADJÁRATOKHOZ

ellenség itt lesz annál inkább és korábban, mint bármely más helyen. A Szávánál hidat nagyon nehéz készíteni; akár a folyón, akár a mocsáron keresztül túl hosszú lenne, s cölöpökre kellene építeni, kivéve, ha nagy szárazság volna. így a terep kérdése is nehezíti a vállalkozást, akárcsak az, hogy nem tudjuk magunkkal vinni az összes élelmet, lőport, és az utánpótlást, a város alatt kell hagynunk, ami igen nagy kényelmetlenséget jelent. A jelentés szerint, olyan erős hadsereg kellene, amely a táborból a Dunától kezdve egész a hadszíntérig elérne. Van még néhány őrhely a Száván, amit helyre kellene állítani, mert nagvon megrongálódtak. És bár a Tisza, a Duna, Dráva és Száva mind elérnek Belgrádig, csak a Duna az, ahonnan nagyobb utánpótlást lehetne várni, de hiába a Duna, amikor az utánpótlás túl messze van a hadművelet színhelyétől, amikor egyrészt nehéz az átkelés, másrészt a hajózáshoz alacsonyabb a folyó, mint az eszéki hídnál volt. Nem lehet olyan nagy hadsereget ellátni, mint amilyenre Belgrád ostromához elengedhetetlenül szükség lenne. Azt említettem, hogy a többi folyó majdnem haszontalan, mert a Körös azt szállítja, ami Erdélyből jön, s afelől nem vagyunk biztosítva. A Tiszán, eltekintve attól, hogy amerre folyik, a vidék mind el van pusztítva, a hajózás nagyon lassú és nehézkes, még akkor is, ha a flotta nem túl nagy. A Drávát éppoly jól lehetne használni, mint a Dunát, de a hajók visszavontatása megoldhatatlan. A Szávánál pillanatnyilag némi akadály van és ennek a folyónak a hajózása eléggé ismeretlen számunkra. Megfontolandó, hogy olyan messze, mint Belgrád, ilyen nagy folyó legyen egy nagy hadsereg mögött. Az egri hadjárat terve; Az eszéki híd; Székesfehérvár. Úgy tűnik, hogy lehetségessé válhatna egy 15 000 fős hadtesttel Eszék hídjain átkelni, ezeket megtartani és egy jó erődítményt építeni, ami a jövő télig fennmaradhatna, és a hadjárat megkezdése előtt megakadályozni a törököket, hogy a Dráván átkeljenek. Az erődítményhez szükséges anyagokat a Dráván lehetne szállítani, a legnagyobb védelmet egy cölöpökre épült (erődítmény) nyújtaná. Ugyanakkor, mihamarább egy nagy hadsereg kellene, amely Egert megtámadhatná és hogy elfoglalhassuk, az ellenség ideérkezte előtt minden tervet előre el kell készíteni. Ez végrehajthatónak tűnik, ha idejében nekilátunk, hiszen az ellenségre hosszú és nehéz menetelés vár, nincs semmilyen őrhelyük, ahol raktárt csinálhatnának. Ha Eger bevétele az ellenség ideérkezte előtt sikerülne, el lehetne dönteni, hogy az egész hadsereggel támadjunk, vagy osszuk fel a hadseregünket aszerint, hogy az ellenség hadserege együtt marad, vagy ketté osztják. Fedeznénk a hadtestet, amely a Dráván való átkelést megakadályozza és Székesfehérvár ostromához a szükséges intézkedéseket időben elrendezi.