Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)

Vargháné Szántó Ágnes: A spanyolnáthajárvány Baranya vármegyében és Pécsett (1918-1919)

Vargháné Szántó Agnes: A spanyolnáthajárvány Baranya vármegyében és Pécsett (1918-1920)

indokoltnak az iskolák bezárását. A javaslatát megerősítette a városon átutazó dr. Poszvék Lajos belügyminisztériumi közegészségügyi felügyelő is, aki állítása szerint sehol sem tapasztalta a spanyolnáthának azt az enyhe fellépését, mint Pécsett. Ludwig Ferenc végül kérte a polgármester intézkedését, hogy a lakosság lelki nyugalmának megőrzése és a teljesen haszontalan izgalmak elkerülése érdekében a helybeli sajtóban megjelenő hatásvadász közlemények „végleg elnémuljanak és jól értesült egyének higgadt nyilatkozatának engedjék át a hasábokat".42 A Dunántúl e kívánalommal ellentétben 1918. október 9-i számában ostorozta a hatóságot, hogy az a lakosság nagyobb mérvű (hirdetmények és dobszó útján történő) felvilágosításán kívül semmi más preventív intézkedést nem tesz. A cikk írója szerint annak a vitának nincs értelme, hogy a közegészségügyi bizottság átalakuljon-e járványbizottsággá vagy sem, a járványt ugyanis nem a járványbizottság szünteti meg, hanem az erélyes intézkedések: a lakosságot rá kell ébreszteni a helyzet súlyosságára, be kell zárni az iskolákat, a színházat és a mozikat, be kell tiltani a gyülekezéseket és az összejöveteleket, valamint Budapest példájára el kell rendelni a spanyolbetegek bejelentési kötelezettségét.43 A Pécsi Napló azonban az olvasók megnyugtatására ismertette, hogy ugyan sok enyhe megbetegedés nem került orvosi kezelés alá, így nem is lett bejelentve, mégis tiszta kép alakult ki a városban megjelent fertőző betegségről. Mivel a több mint 6000 fős tanulólétszámból mindössze 74 diák betegedett meg, az összes iskola bezárása teljesen indokolatlan volna. Úgyszintén - a polgármesternek tett tiszti főorvosi jelentésben már ismertetett - 268 beteg miatt egy 65 000 lakosú városban44 „az egész forgalmat teljesen megbénítani", azaz színházat, mozit, villamost, gyülekezéseket betiltani, megszüntetni hasonlóképen megfontolatlan cselekedet volna. A Pécsre látogató dr. Poszvék Lajos megnyugtató szavait is lehozta a lap, azaz, hogy a kőrútján sehol sem tapasztalta a spanyolnáthának ezt az enyhe felléptét, mint Pécsett.45 A spanyolnátha természetének megismerése, és a megfe42 27780/1918. MNL BaML IV. 1406. g. Pécs Város Tanácsának iratai. Főjegyzői (Elnöki) ügyosztály iratai. E- 5479/1924.

43 Az ugyanebben a számban alább megjelent hírek fényében az erélyesebb intézkedések iránti igény indokoltnak tűnik. A fémipari szakiskolát be kellett zárni, mert a tanulóknak több mint egy harmada megbetegedett, egy halottjuk is volt. Egy 13 hónapos csecsemő meghalt influenza utáni tüdőgyulladásban, egy idősebb nő halálának ugyanez volt az oka, egy 27 éves fiatal írnoknő is meghalt a pécsi közkórházban spanyolláz utáni tüdőgyulladásban. A 42 éves, „makkegészséges" püspöki uradalmi szőlő és borkezelő is a spanyol kór áldozata lett. A mélyen sújtott család, a feleség és a 3 kisgyermek azonban nem kísérhette utolsó útjára a családfőt, mert a spanyol láz az egész családot megfertőzte. A honvéd hadapródiskola is gyászolt: egy elsőéves növendék 16 éves korában hunyt el spanyolnáthában. „Ez a néma kaszás egy napi aratásának szomorú képe Pécsett, a háború ötödik esztendejében, amikor tengerentúlról várják a megváltó békehangokat.'’ Dunántúl, 1918. október 9.2-3. Megjegyzendő, hogy a Pécsi halotti anyakönyvi bejegyzésben a hadapródiskolái diák halálának oka kétoldali tüdőgyulladás volt. MNL BaML XXXIII. 1. a. Pécs I. anyakönyvi kerület halotti anyakönyve. 1917-1918.

44 Pécs törvényhatósági jogú város össznépessége 1917. év végén 50 948,1918 végén 50 371 fő volt. MAGYAR STATISZTIKAI KÖZLEMÉNYEK 1924,13., 15.

45 Pécsi Napló, 1918. október 10. 5.

248