Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)

Tegzes Ferenc: "A pécsi hadiárvák jótevője". Mendlik Oszkár (1871-1963)

Tegzes Ferenc: „A pécsi hadiárvák jótevője". Mendlik Oszkár (1871-1963) Pécs városának egy derék hű fia, kinek bölcsőjét e városban [szónoki fogás - TF] ringatták, aki a magában bírt isteni szikrával, művészetével, kiküzdötte magának az egész művelt világ elismerését, alkotásainak sorozatát gazdagította ma ismét egy olyan remekkel, melyet nem a világhírű festő ecsetje alkotott, hanem amely nemes szívének köszönheti eredetét. Az, akiről a költő mondja: 'Művész hazája a széles e világ', megcáfolja ezt, annyi év után visszagondol a szülővárosára, a gyöngyvirágos, vadgalambos Mecsek aljára, s amint levelében írja: örömet akar szerezni szülővárosa szegény hadiárváinak! s küldi már másodízben feje­delmi méretű ajándékát e célra! Szálljon lelkünk a messze nyugatra, keressük fel gondolatainkkal, szíveinkkel Hollandiában Mendlik Oszkár festőművészt, hajtsuk meg előtte a hála, az igaz elismerés zászlaját! O ma lelkileg köztünk van, látja ezen szegény árvák boldogságtól sugárzó arcait, az özvegy anyák­nak szemében látja ma nem a szomorúság, gyász, hanem az igazi boldogság, hála és köszönet könnyeit! Van-e festészetének ilyen sikerült remeke még egy? mint a mai ünnep, mely nemesen érző szívében leli gyökerét? Mint árvák ügyeinek hivatali intézője, nemcsak Mendlik Oszkárnak mondok köszönetét, hanem mindazoknak, akik az ő nagy nemes gondolatát valóra váltani segítette: örömet szerezni a szegény pécsi hadiárváknak. Azoknak, akik azt a nagy, szép munkát végezték, melynek ered­ménye, hogy ma ismét csaknem háromszáz hadiárva részesül praktikus ajándékba: téli ruha, zsír és szén adományban. Ezek, elsősorban, minden szépért, jóért lelkesülő, s jó példával elöljáró dr. Visy László főispán úr Öméltósága, akit tiszteletre méltó atyai gondok, beteg fiának egész­ségéért aggódó szíve tart vissza ma körünkben való megjelenéstől, továbbá az ő lelkes munka­társa, titkára: dr. Piacsek Emil, saza kicsiny, de lelkes gárda, kik a jótékonyság szolgálatában vele egyesültek, elsősorban Szilassy Károlyné sz. Szikorszky Zsolnay Juliska úrnő, Zsabokrszky Anna és tanítványai: Zsufa Mancika, Radó Miksáné, Vaszary Gyuláné, Littke Jenőné, Lakits Margit, Zsabokrszky Ilona és Geltsch Frigyesné úrhölgyek, ezenkívül Szibert Róbert felügyelő igazgató, özv. Mihályovits Antalné, Haksch Emilia, Rihmer Jolán, Decleva Ilona, Lehel Ma­riska, Hekinger Valéria, Kokas Ilona, Áronffy Ilona, Zsabokrszky Ilma, Danitz Juliska, Verb Irma tanítónők. A jó Isten áldása legyen szép és nemes munkájuk, fáradozásuk jutalma! A Mendlik Oszkár által küldött 8000 koronán kívül még a helyi társadalom nagylelkűsé­géből 1600 korona állott rendelkezésre az ajándékok beszerzésére és még Jicinszky Jaroszlav bányaigazgató úr nagylelkűségéből 60 métermázsa szén. A költő szavaival zárom beszédemet: »Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért, S hogy annyi hű kebel szakadt meg a honért! Mert jőni kell, jőnifog egy jobb kor, mely Után buzgó imádság epedez százezrek ajakén!« Éljen Mendlik Oszkár!"39 39 MNL BaML IV. 1401. b. Pécs város főispánjának általános iratai. 108/1917. A beszéd az ünnepségről szóló tudósítás részeként megjelent a sajtóban: Dunántúl, 1917. január 16. 2.; Pécsi Napló, 1917. január 16. 3-4. 229

Next

/
Thumbnails
Contents