Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Rózsafi János: Pécsi honvédek a Nagy Háború utolsó hónapjaiban
Rózsafi János: Pécsi honvédek a Nagy Háború utolsó hónapjaiban felszerelés a pótzászlóaljnál, illetőleg az erre kijelölt hatóságnál szabályszerű leszerelés alkalmával adandók le. A legénység iskolázandó, hogy úgy a vasúti szállítás alatt, mint odahaza a leszerelés alkalmával nyugodtságát megőrizve minden zűrzavart kerüljön. Vállalkozó lovak kiadásáról csak a leszerelés után az illetékes pótzászlóalj rendelkezései szerint lehet szó."62 63 Még ezen a napon adták ki a 317. számú ezredparancsot is, amelyben közölték a 40. honvéd gyaloghadosztály op. 272/2. rendeletét, Nagy Pál tábornok elköszönését a hadosztályától: „[...] az október hó 24-én megindult döntő harc után, amelyben a 40. ho. hírnevéhez méltán, becsülettel helyt állt. Midőn a haderő arcvonalai meginogtak, a legvégsőkig kitartva a 40. honvéd hadosztály csapatai fedezték két hadtest visszavonulását. Minden harcfeladat sikeres megoldása után a katonai rend és fegyelem mintaképét nyújtva követték a vezetés irányítását és átkelve a hóval borított Padim hágón és Rolle hágón - példás rendben érkeztek be 7 menettel, legyőzve minden akadályt Innsbruck környékére. A hadosztály innen vasúton szállítandó haza. November 12-én a h.o.e.ü. oszlop és műszaki csop. November 13-án a 30. honv, gy. e. indul. 15-étől követik a többi ezredek és intézetek. Több mint 4 évi hadiszolgálat után hazatér ez a vitéz hadosztály, hogy leszereljen. Három évvel tovább vezethettem ezt a mindig bevált kiválóan derék hadosztályt, sohasem csalódtam benne, a mindvégig legelső kötelességemnek ismertem vezetésben hozzá méltónak lenni. Vitéz Bajtánsaim! Derék Honvédek! Büszkén hirdetem, hogy minket ellenség le nem győzött. Hűséges kitartástokat köszönöm és életem végéig, mint legszebb jutalmat őrzöm meg. Vezetői tisztemet befejezve, búcsúüdvözletemet intézem hozzátok. Vezéreljen a Mindenható szerencsésen haza. Segítsen benneteket a Haza javára a béke munkájában. Sohasem változó szeretettel és becsüléssel őrzi emlékezetem törzsemet, a tisztikart és az összes legénységét mindig [...] hű bajtársatok Nagy Pál altábornagy."a Az eligazítás igen hosszú névsort tartalmazva felsorolja azoknak a legénységi katonáknak a nevét, akik bronz vitézségi éremre lettek felterjesztve. Előléptetések is történtek törzsőrmesterré, őrmesterré, I. osztályú számvivő altiszté, szakaszvezetővé, tizedessé és őrvezetővé. A hadosztály ezredéinek bevagonírozása nem ment könnyen. Nagy Pál tábornok megtagadta, hogy az addig fegyverzetével vonuló hadosztályát lefegyverezzék. Erre nyomatékkai figyelmeztették a leszerelési parancsra azzal, hogy a vasúti elszállításról csak az egész fegyverzet, lőszer, kocsik és állatok elismervény ellenében való átadása után lehet szó. Nagy tábornok saját felfogása mellett maradt. A hadosztály tiltakozást jelentett be és mivel mögöttünk már nem voltak további tábori alakulatok, minden feltétel nélküli, szabályszerű elszállítást követelt. Amennyiben ezt nem teljesítenék, a hadosztály elhárítja a felelősséget a következményekért. „A hadosztály anélkül, hogy bármit is átadna, vonult tovább Hall felé. Ott meg a tiroli nemzeti tanács, amely a bajoroknak a német fegyverszünet miatti elvonulása után igen öntudatos lett, akarta lefegyverezni, s csak akkor tett le erről a szándékától, mikor kisült, hogy 62 HL 5961. 63 HL 5961. 218
