Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikális szocialista karöltése a Mecsekalján a szerb megszállás idején. Doktor Sándor és Hajdu Gyula tevékenysége a Pécsi Szocialista Pártban
Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikal szocialista karöltése... Pécsi Nemzeti Tanács elnökeként Doktor Sándor is.39 Továbbá Petar Dobrovic, akiről majd még hallunk. Csakhogy a szerbek néhány nap kedélyes mosolygást követően november 19-én feloszlatták a pécsi Nemzetőrséget. A Nemzeti Tanácsot egyelőre elismerték, viszont a budapesti, központi kormányszervek joghatóságát nem, rendeletéinek kihirdetését nem engedélyezték. Ekkor mutatkozott meg igazán Doktor Sándor érzülete. Ebben a teljes felfordulásban is a Károlyi-féle vonal elkötelezett híve maradt. Idézek Visy főispán emlegetett naplójából egy bejegyezést november 26-ról: „Az országnak csak a foszlányai maradnak. S ezekben a borzasztó időkben Dr. Doktor Sándor, a Pécsi Nemzeti Tanács tagja40 a színházban felemelt karokkal hirdeti: Gyönyörű idők, magasztos órák! Szóval vak állat nyakába kötötték a kolompot,"41 Doktor Sándor vezette a Bábaképző Intézetet és politizált. Mégpedig a szabadkőműves elvekkel teljes összhangban. Nem volt ugyanis célja a szabadkőművességnek a magyar területek idegen kézre játszása, hanem Magyarországot kívánták a maguk képére és hasonlatosságára átalakítani. 1921 pécsi fejleményei viszont majd teljesen új fejezetet nyitnak a szerb megszállás történetében. Egyelőre azonban még 1918 végén járunk. Tökéletesen tükrözi a szabadkőműves álláspontot annak az ún. néphatározatnak zárómondata, amelyet a Pécsi Nemzeti Tanács, tehát Doktorék és Hajduék szövegeztek meg s amelyet 1918. december 3-án rendkívüli közgyűlésen fogadott el a város törvényhatósági bizottsága: „Magyarok voltunk, magyarok vagyunk és a magyar népköztársaság polgárai akarunk maradniZ"42 Igen, maradni Magyarországgal, ám egy köztársasági, mi több, népköztársasági Magyarországgal, ahogy Károlyi Mihállyal ez a Tisza István által korábban „köztársasági hóbortnak vagy köztársaságosdinak" nevezett valami berobbant a magyar közéletbe. A Magyar Királysághoz viszont már majd nem akarunk tartozni 1921-ben, akkor csatoltassunk inkább az egyébként 1918. december 1-jén, azaz a néphatározat előtt két nappal megalakult Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz...! Mindenesetre ezzel a néphatározattal tiltakozott a Nemzeti Tanács és még 54 aláíró szervezet - köztük az egyházak és maga az Irányi Dániel szabadkőműves páholy is - az ellen, hogy az Újvidéken felállított Narodna Uprava (Nemzeti Igazgatóság) célul tűzte ki a megszállt baranyai, bácskai és bánáti területek, azaz köztük Pécs bekebelezését „Vojvodina", azaz magyarul „Vajdaság"43 név alatt. Az elfogadott és aláírt néphatározatot a Nemzeti Tanács vezetői adták át egy küldöttség úján a Széchenyi 39 MNL BaML XIV. 60. Visy László Pécs szabad királyi város főispánja naplói. V. kötet. 132. 40 Nem is egyszerű tagja, hanem elnöke ugyebár. 41 MNL BaML XIV. 60. Visy László Pécs szabad királyi város főispánja naplói. V. kötet. 136. (1918. november 26.) 42 MNL BaML XIV. 60. Visy László Pécs szabad királyi város főispánja naplói. V. kötet 138. 43 A „Vajdaság" kifejezésnek mint a „Vojvodina" szerb szó tükörfordításának magyarok általi használata mindig sérti a fülemet, hiszen ez egy az egyben egy, a megszálló hatalom által a magyar közjogtól és a területet érintő történelmi hagyományoktól teljesen idegen, célzatos elnevezésnek szolgai átvétele. 186
