Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)

Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikális szocialista karöltése a Mecsekalján a szerb megszállás idején. Doktor Sándor és Hajdu Gyula tevékenysége a Pécsi Szocialista Pártban

Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikális szocialista karöltése...

őket, végül az itáliai fronton kötöttek ki, s a háború legvégén teljes felszerelésüket ott kellett hagyniuk. Doktor mindenesetre egyetlen hónapig, 1914. december 8-ig maradt velük.34 Utóda dr. Schmidt János bábaképezdei segédorvos és dr. Tóthfalussy Imre tartalékos főorvos lettek.

1916-hoz, tehát még a háború időszakához tartozik, hogy orvosi sztrájkalapot hozott létre mintegy az államhatalommal szembeni esetleges ellenállás anyagi alapjának szánva azt.35 Ezt nem csupán betiltották, hanem emiatt perbe is fogták Doktort, ámde a háborús viszonyok között nem folytatták le a pert.

1918 októberében aztán véget ért a szörnyű világégés. Jött az őszirózsás forradalom. Budapesten október 31-én délelőtt megalakult a Károlyi-kormány, Raffay szavaival Magyarország első szabadkőműves kormánya. Aznap délután, otthonában, a Városliget mögötti Hermina úti bérelt villában meggyilkolták Tisza István gróf magyar királyi miniszterelnököt, az 1914. évi hadbalépés egyetlen igazi ellenzőjét a Koronatanácsban. Ahogy más városokban is, Pécsett is megalakult a Nemzeti Tanács, amely elnökéül Doktor Sándort, titkárává Hajdú Gyulát választotta.36 A megalakulásra november 1-jén került sor a Széchenyi téren. A nagygyűlés, „népgyűlés" főszónoka Doktor és Hajdú voltak. Károlyi, Jászi, Linder, Bokányi, Hatvány és Csernyák a Dunán lehajóztak Belgrádba a Millennium nevű hajón. Károlyi Mihály első hadügyminisztere, az elhíresült mondású Linder Béla, aki később, 1920 szeptemberétől polgármesterként dicstelen szerepet vitt a megszállt Pécsett, november 13-án a francia balkáni csapatok Szalonikiből érkezett főparancsnoka, a küldöttséget érthető megvetéssel fogadó Franchet d'Espérey nevében eljáró Henrys tábornokkal és Misic szerb vajda vezérkari főnökkel aláírta az ún. belgrádi katonai konvenciót vagy egyezményt. Ezzel a finoman szólva vitatott indokoltságú aláírással lehetővé vált, hogy másnap, november 14-én szerb csapatok szállják meg Pécs városát is. A meghúzott demarkációs vonalon belülre került Pécsen kívül tudvalevőleg például Újszeged, Baja, Bátaszék, Pécsvárad, Mohács, Siklós, Szigetvár és Barcs is.

1918. november 14-én, egy csütörtöki napon, fél 11-kor vonult tehát be Pécsre a megszálló szerb hadsereg.37A DGT által kiépített pályaudvarra futott be vonatuk Eszék és Mohács felől. Ezen a pályaudvaron fogadta őket Nendtvich Andor, a törvényhatósági jogú, Mária Teréziától 1780-ban szabad királyi rangot elnyert város ágostai evangélikus vallású polgármestere, akit méltán tartanak számon a legnagyobb pécsi személyiségek között. Cvetic alezredes, a megszálló erők parancsnoka „kedves testvéreknek" szólította a város vezetőit.38 Jelen volt ugyanis a két hete alakult

34 MNL BaML XIV. 60. Visy László Pécs szabad királyi város főispánja naplói. I. kötet. 459.

35 Dunántúl, 1916. május 24. 3.

36 Pécsi Napló, 1918. november 1. 2.

37 MNL BaML XIV. 60. Visy László Pécs szabad királyi város főispánja naplói. V. kötet 131.

38 SZŰTS1991,18.

185