Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikális szocialista karöltése a Mecsekalján a szerb megszállás idején. Doktor Sándor és Hajdu Gyula tevékenysége a Pécsi Szocialista Pártban
Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikális szocialista karöltése... képpeni szülészeti klinika tényleges létrehozójának, a pécsi nőgyógyászat egyetemi rangra emelőjének, Scipiades Elemérnek7 is legyen emléktáblája. Kétségkívül egy bábaképző volt a kezdet, ám az még értelemszerűen nem volt egyetemi szint. Megemlítendő továbbá, hogy noha Pécsett éppen a szerb megszállás miatt nem volt tanácsköztársaság, van a főbejárat közelében egy „tanácsköztársasági emlékkő" is, amely ugyan nem különösebben feltűnő, ám mégiscsak végképp indokolatlanul éktelenkedik ott. Ami pedig Hajdú Gyulát, Doktor Sándor vejét illeti, természetesen róla is neveztek el utcát Pécsett a kommunizmus idején az akkor Lvov-Kertvárosnak nevezett panelházas városrészben, „ahogy annak lenni kell", úttörőkkel, ifjúgárdistákkal, munkásőrökkel, a „nagy, megingathatatlan" szocialista szellemi nagyságát hangsúlyozva. Ez a mai Maiéter Pál utca. Szocialista emlékezetük rövid áttekintését követően ideje rátérnünk a két nagy mozgalmár életútjának ismertetésére, különös tekintettel az 1918-1921 közötti szerb megszállás alatti ténykedésükre. Nézzük először az idősebbet, az apóst, Doktor Sándort! Ő1864. január 4-én született a jelenleg Ukrajnához tartozó Beregrákoson, Munkácstól északnyugatra 7 km-re, Bereg vármegyében a Tisza egyik jobb parti mellékfolyójába, a Latorcába ömlő, a pestihez hasonlóan a Rákos nevet viselő patak mellett, 10 gyermekes református parasztcsalád negyedik gyerekeként. Kiemelendő, hogy református családról van szó, hiszen tapasztalatom szerint gyakran gondolják őt zsidó embernek. Raffay Ernő történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában a magyarországi szabadkőművesség történetével eredeti források alapján behatóan foglalkozó kutatásai nyomán úgy szokott fogalmazni előadásaiban, hogy az 1910. évi, azaz még a Nagy Háború előtti, utolsó Monarchiabeli népszámlálás adatai szerinti 911 175 zsidónak elenyésző hányada volt szabadkőműves. Fordítva igaz a tétel: a szabadkőművesek között találunk nagy arányban zsidó származású egyéneket. Egyszóval Doktor Péter fiát, Doktor Sándort református szertartás szerint keresztelte Papp Károly nevű lelkészük. Doktor Péter és felesége őseinek származását anyakönyvben nem sikerült fellelnem. Doktor Sándor elemi népiskolába szülőfalujában járt.8 Egy, a kommunista rezsim alatt róla elnevezett pécsi kultúrotthon megbízásából 1954-ben név nélkül írt méltató kézirat9 elmesélése szerint10 Doktor Sándor édesanyjának volt egy bátyja, aki már úgymond polgárosodott, a szatmárnémeti kaszinó fogadórészét bérelte, s aki egy alkalommal meglátogatta Doktorékat, ezt a parasztcsaládot. Vitt magával egy kis ver-7 Scipiades Elemér 1875-ben született Jászárokszálláson. 1922-től a Pécsre helyezett Erzsébet Tudományegyetemen a szülészet és nőgyógyászat ny. r. tanára, a szülészeti és nőbeteg-klinika igazgatója volt az 1922 és 1943 közötti években. 1944-ben Pécsett hunyt el. 8 Érdekesség, hogy Beregrákos szülötte volt Papp Károly irodalomtörténész is, a Doktor Sándort keresztelő lelkész névrokona, ahogy többek között a szállóigévé vált szófordulatot („Lepsénynél még megvolt") meghonosító kabaréjelenetből egy egész korosztály számára ismert Salamon Béla is. 9 MNL BaML XIV. 16. Doktor Sándor orvos, politikus irathagyatéka 1881-1945. Kézirat, 1954.1. 10 Feltehető, hogy a családi legendárium egy-egy elemét az ekkor már majdnem 10 éve halott Doktor lánya, a férjével, Hajdú Gyulával Pécsett, majd Budapesten élt Doktor Klára osztotta meg. 179
