Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)

Nagy Imre Gábor: Az első világháború hadifoglyaink sorsa Pécsett és hazaszállításuk

Nagy Imre Gábor: Az első világháború hadifoglyainak sorsa Pécsett és hazaszállításuk

Pécsett viszonylag sok olyan üzem működött, amely közvetlenül a frontnak termelt. A háború alatt felértékelődtek a nehézipari üzemek, a fegyvergyártással, a hadianyaggyártással foglalkozó üzemek, a gép- és vasipari cégek, illetve a DGT szénbányái.

Hadiüzemmé nyilvánították például a Hamerli József Gépgyárat és Vasöntödét is, amely lőporgránátokat, kézigránátokat, aknákat és aknavetőket gyártott.76 A Hamerli-gépgyár 1917 októberében mindössze 5 szerb hadifoglyot kapott, bár az öntödéhez és az udvari munkákhoz 10-et igényelt.77 A Pécsi Dohánygyár ugyancsak jelentősen, 1912 és 1917 között háromszorosára növelte a termelését.78

A DGT azon üzemek közé tartozott, amelyek többször kaptak utánpótlást. 1916. augusztus 30-án például 20 hadifoglyot utaltak ki a DGT szénbányáinak a zalaegerszegi fogolytáborból.79 A bányaüzemeket az egész Monarchiában hadiüzemmé nyilvánították, és a munkásokat katonai munkásosztagokba szervezték.80

A hadiüzemek jobb működése miatt elrendelték, hogy a hadifogolymunkások közül gyűjtsék ki az ipari munkásokat. 1915. október 12-ére például 30 munkaadó (iparvállalatok, kisiparosok, kiskereskedők) hadifoglyait rendelték be ilyen célú szemlére.81 (5. táblázat.) A 86 kenyérmezői hadifogolymunkásból 1915. október 17- én a katonai igazgatás 16 hadifoglyot hadiipari munkára vont be.821916 áprilisában a katonailag szervezett hadifogoly-munkásosztagokban 339 fő dolgozott.

A katonai bevonultatások hatására a pécsi munkásság létszáma 1915-ben kb. 40%kal, 1916-ban pedig mintegy 70%-kal csökkent.83 A kieső munkaerőt elsősorban hadifogoly munkásokkal és női munkaerővel pótolták, ami a termelékenység csökkenésével járt. 1917-ben például 550 szakképzett bányászra lett volna szükség a DGT-nél. Helyettük 122 orosz és 87 olasz hadifogoly dolgozott, akik között egyetlen bányász sem volt.84

A dualizmuskori Pécsett a kisipar és kiskereskedelem - mai szóval élve kisvállalkozások - jelentős helyett foglalt el a város életében. Az általános munkaerőhiány a kisebb cégeket is érintette, akik többségében csak egy-két hadifogolymunkást szerettek volna foglalkoztatni. 1915 októberében a Pécsi Ipartestület 14 kisiparos cégnek összesen 37 hadifogolymunkást igényelt.85 (9. táblázat.)

76 MNL BaML IV. 1430. Pécs Város Gazd. Munkabiz. ir. 121/1918.

77 MNL BaML IV. 1430. Pécs Város Gazd. Munkabiz. ir. 245/1917.

78 KAPOSI 2006,132-134.

79 MNL BaML IV. 1430. Pécs Város Gazd. Munkabiz. ir. 309/1916.

80 SZITA 1985,1:424.

81 MNL BaML IV. 1406. e. Pécs Város Tan. Ir. C-89-1916. (26541/1915.)

82 Az itt maradt 70 hadifogolyból 40 a város erdejében fatermeléssel, 30 pedig gazdasági és egyéb közmunkával foglalkozott. MNL BaML IV. 1406. e. Pécs Város Tan. ir. C-89/1916. (34508/1916.)

83 SZITA 1985,1:421.

84 KAPOSI 2006,134-135.

85 A Pécsi Ipartestület kérelme a város tanácsához, amelyben hadifogolymunkásokat kér. Pécs, 1915. október 27. MNL BaML IV. 1406. e. Pécs Város Tan. ir. C-89/1916. (29430/1915.)

141