Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Kaposi Zoltán: Az első világháború gazdasági hatásai Pécsett
Kaposi Zoltán: Az első világháború gazdasági hatásai Pécsett södését mutatja számos bank, takarékpénztár, segélyezési egylet, biztosító megalakulása.7 Az állami fejlesztéseknek is voltak pozitív hatásai. Az állami szolgáltató intézmények és szervezetek (vasút, posta stb.) megjelenése nagyszámú hivatali értelmiségi és középréteghez tartozó megjelenését is magával hozza, nem is beszélve az egyszerű alkalmazottakról. Végül említsük meg, hogy a háború előtti félévszázad során Pécsett a társadalmi tolerancia magas fokot ért el; a városban élő zsidó vállalkozások meghatározó szegmensét alkották a helyi gazdaságnak; ugyanakkor a zsidóság a döntően katolikus városban a második legnagyobb vallási csoportot alkotta.8 A háború kezdete és a pécsi gazdaság A háború kitörése megtörte a dualizmuskori gazdasági fejlődést. Kezdetben, hasonlóan szinte az egész országhoz, a pécsi lakosság nagy része is lelkesen üdvözölte a háborút. A helyi újságok híradásai szerint felfokozott hangulatban indultak el az első katonavonatok. Ez illeszkedett Pécs katonaváros9 jellegéhez: ne felejtsük el, hogy a századforduló körül a városban hadapródiskola és számos laktanya épült, több helyen volt katonai gyakorlótér, vagyis a hadsereg folyamatosan jelen volt a város életében; az 1910. évi adatok szerint mintegy 2000 katona tartózkodott állandó jelleggel a városban.10 1914. július 31-én elindult a pécsi pályaudvarról délre a közös hadsereg 52. gyalogezrede, majd pedig augusztus 9-10-én Brod felé a 19. honvéd gyalogezredet szállító szerelvények.11 A harcok megindulása után az itthon maradottak lelkesedését azonban hamar lehűtötték a háborús hírek és következmények: a szerbek elleni harcok nehézségei, az orosz frontra való csapatátszállítások, a folyamatosan növekedő áldozatok száma. Nagyon hamar, már augusztus 23-án megérkeztek Pécsre az első sebesült és beteg katonák, akiket különböző kórházakban vagy laktanyákban helyeztek el.12 A férjek, apák és fiák halála, nyomorékká vagy munkaképtelenné válása, a hadifogságba kerültek híre lassan-lassan kijózanítólag hatott. 1914 nyarától a magyarországi gazdaság hagyományos polgári békegazdaságból egyre inkább háborús gazdasággá vált. Tulajdonát tekintve megtartotta ugyan döntően magánjellegét, de a folyamatos központi megrendelések révén az állam egyre nagyobb gazdasági befolyásra tett szert. Az állam intézkedéseivel a háborús céloknak rendelte alá a gazdaságot, s ahol szükségesnek ítélte, ott korlátozásokat vezetett be, így például a kormány kötelezően betartandó termelési előirányzatokat adhatott az ipari vállalatoknak. A háború vége felé már 900 üzem állt katonai irányítás alatt 7 Lásd: GÁL 2002, 7-60. 8 1910-ben a Pécsett 3975,1920-ban 4292 zsidó élt. Lásd: KOVÁCS 1928, 356. 9 A laktanya-építkezésekhez lásd: PILKHOFFER 2004, 270-280. 10 KATUS 1995,60. Táblázat alapján. 11 LÉGRÁDY1938,89.; TÁBORI 1935,28. 12 RADÓ 2017,164. 96
