Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Kalász Gyula: Pécsi iskolák a szerb megszállás alatt
Kalász Gyula: Pécsi iskolák a szerb megszállás alatt fellebbezett, aki a határozatot megsemmisítette, mondván „a vezetése alatt álló tanulóifjúságnak erkölcsi életére káros kihatással lenne"}1 A harminckét éve Pécsett élő és a városért sokat tett Buzássy lelkét az „alkalmatlan idegen" titulus mélyen sértette, nem véletlen használta „a vad balkáni horda" jelzőt bíráira. 1920. szeptember elején ismét letartóztatták. Az iskolából elfogatási paranccsal egy szerb nyomozó a határőrség székházába a kapitány elé vezette, ahol közölték, hogy - néhány más illusztris civil és egyházi személy (dr. Feniczy Ignác főszolgabíró, dr. Mosonyi Dénes kanonok, püspöki helynök, Littke Jenő üzletvezető, Szabón István postaigazgató, Makay István városi tanácsnok, Ruzsinszky Béla iparkamarai elnök) társaságában - túszként veszik őrizetbe. Az okot egy Maglics nevű szerb tisztviselő állítólagos sásdi bántalmazása - a közbeszéd szerint férfiasságától való megfosztása - szolgáltatta. Az egész hamis történet volt, csupán koncepciós ürügy a félelemkeltésre. A ciszterci atyák kijárták, hogy némi élelmet és ágyat vihessenek be a fogdába, mivel addigra már a börtön is kifosztott volt. Néhány nap után egy másik épületbe hurcolták, ahol „előbb egy Varga nevű szerb detektív mért 12 botütést a talpára - a lábát vizes ruhával beterítvén; azután pedig Cseke József dr., renegát magyar kommunista, sújtott reá mintegy 15-ször egy vastag bottal, amelynek nyomai orvosi látlelet szerint még 20 nap múlva is láthatók voltak".42 43 Szabadlábra csak az antant-misszió közbenjárására került. Férfiúi hősiességgel és szerzetesi alázattal viselte a vele történteket. Ezt a kiállását méltatta a szekszárdi kerületi esperesség együttérző, egyben ünneplő hangú levele: „Mivel tudjuk, hogy ezen bántalmat avval érdemelte ki, hogy a kath. magyar ifjúságnak hitben és hazaszeretetben megingathatatlan, lelkes vezére: azért úgy üdvözölj ükfőtisztelendőségedet, mint a hit s a hazaszeretet mártírját [...j"44 A nemzetközi helyzet változása is felerősítette 1921 augusztusának közepén a város polgárságának hangját, hogy a helyi antant-képviselet ne teljesítse a kommunista városvezetés kiüresítésellenes törekvéseit, hanem segítse a mielőbbi felszabadulást, így a visszatérést az anyaországba. Ebbe a pécsi hangulatba illeszkedik a Magyar Távirati Irodához 1921. augusztus 19-én érkezett jelentés. „Bádoki Soós Károly tábornok ma délután3/ 2 órakor Foerster angol ezredestől azt az értesítést kapta, hogy a szerbek már megkapták a parancsot a területek kiürítésére. [...] Gosztonyi és Prakatur közigazgatási tisztviselők ma átveszik a közigazgatást Rates szerb kormánybiztostól. [...] Soós tábornok arra kérte volt a pécsi entente-missziót, hogy Doktor Sándor és Kainrath vezetése alatt álló pécsi vörös terrorista századot fegyverezzék le. E századot Gyorgyevics szerb ezredes már tegnap éjjel lefegyvereztette. Ugyancsak gondoskodás történt abban a tekintetben is, hogy politikai tüntetéseket és felvonulásokat ne engedélyezzenek.”45 42 Uo. Pandurovics László a megszállás előtt főhadnagyi rangban a Hadapródiskola tanára volt. 43 Uo. 44 CISZTER1930,9. 45 MTI, www.library.hungaricana.hu/hu/view/Napihirek,1921_08_2/?pg=2&layout=s (2019.11.13.) 91
