Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Gyánti István: A Tanácsköztársaság történetének sajátosságai Baranya megyében
Gyánti István: A Tanácsköztársaság történetének sajátosságai Baranya megyében munkástanácsok a megyei direktóriumhoz rendszeresen eljuttatott eseményjelentésekben számoltak be. A Forradalmi Kormányzótanács rendelete alapján a megyei munkástanács június 7-én forradalmi törvényszéket állított fel.26 Működését június 25-én kezdte meg, hatásköre a teljes meg nem szállt megyerészre kiterjedt. A forradalmi törvényszék tevékenységéről nem maradt fenn iratanyag, azonban a vármegye direktóriumának hivatalos orgánumaként megjelenő Sásd és Vidéke27 című lap tudósít a testület megalakulásáról, munkájának megkezdéséről és az első ügyekről. Főleg árdrágítás, fegyverek be nem szolgáltatása, valamint fehér pénz el nem fogadása miatt hoztak ítéletet. A cikk szerint „a büntetés végrehajtását egyes méltánylást érdemlő esetben felfüggesztették",28 A Tanácsköztársaság leverése után a testület munkájáról az alispán jelentésében úgy fogalmazott: „A sásdi forradalmi törvényszéknek elég szerencsés megalakítását sikerült keresztül vinni, úgy hogy a lényegesebb atrocitásokra nem is vetemedett." A meg nem szállt megyerészen sehol sem alakult ki szervezett mozgalom a tanácshatalom megdöntésére, és egyéni fellépésekre sem került sor, de a helyi hatalom is tartózkodott az atrocitásoktól. Amikor 1919 őszén, a belügyminisztérium utasítására sor került a „bolsevik atrocitások és kegyetlenkedések" összeírására, Baranyában elsősorban a rekvirálások, illetve a katonaság túlkapásai miatti sérelmek kerültek rögzítésre, hiszen a megyei direktórium legfontosabb feladata a katonaság és a főváros élelemmel való ellátása volt.29 A Magyar Tanácsköztársaság honvédelmét a Vörös Hadsereg látta el. Április 6- án a Kaposváron megalakult Somogy-Baranyai 44. vörös dandár vette át a parancsnokságot Baranya vármegye meg nem szállt területein elhelyezkedő fegyveres erők felett, és kérte a létszám és fegyverzet számbavételét.30 Lefoglalta a területen rendelkezésre álló lóállományt,31 valamint az összes gépjárművet és üzemanyagot.32 Baranyában a Vörös Hadsereg toborzását is Kaposvárról intézték, a toborzóbizottság megbízottjai április 8-tól tevékenykedtek a megye területén.33 A 44. dandár egységeit a demarkációs vonalhoz közel eső helységekben, mint Abaligeten, Hetvehelyen, Komlón, Magyarszéken, Mánián, valamint a megye ideiglenes székhelyén, Sásdon és az ezt környező falvakban, Kaposszekcsőn, Szászváron és Vásárosdombón helyezték el. A szerbek zaklatásai miatt ezernél több pécsi és pécsvidéki bányász szökött át a demarkációs vonal túloldaláról, és állt be a Vörös Hadseregbe. A 44. vörös dandár-26 Uo. 829/1919.; Sásd és Vidéke, 1919. június 15. 3. 27 A Sásd és Vidéke című lapról, valamint annak szerkesztőjéről, Albert Istvánról: SZENTIRANYI1963. 28 Sásd és Vidéke, 1919. július 6.3. 29 MNL BaML IV. 410. b. Baranya vármegye alispánjának iratai. Közigazgatási iratok. 511/1919. 30 MNL BaML XVI. 1. Baranya Megye Direktóriumának (Sásdi Direktórium) iratai. 125/1919. 31 Uo. 66/1919. 32 Uo. 199/1919. 33 Uo. 91/1919. 72
