Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Gyánti István: A Tanácsköztársaság történetének sajátosságai Baranya megyében
Gyánti István A Tanácsköztársaság történetének sajátosságai Baranya megyében A Tanácsköztársaság Baranya megyei történetének legfontosabb forrása a sásdi direktórium - a Tanácsköztársaság helyi végrehajtó szervének - iratai. Az iratanyag - amelynek iktatókönyve is fennmaradt - az 1919. március 28. és augusztus 8. közötti ügyiratokat tartalmazza.1 Fontos források a megyei munkástanács 1919. március 25. és július 26. között megtartott üléseinek jegyzőkönyvei.2 Néhány tanácsköztársasági eredetű dokumentum található Pécs város 1919. január 30. és március 30. között Sásdon tartózkodó polgármesterének iratai között. A földreform gyakorlati végrehajtásának szervei voltak a kerületi műszaki hivatalok, így a Sásdi Kerületi Műszaki Hivatal iratai számos adalékot szolgáltatnak a földreform helyi sajátosságaival kapcsolatban.3 Az egyes baranyai községek iratanyagában csak töredékesen maradtak fenn a Tanácsköztársasággal kapcsolatos dokumentumok, de Baranya vármegye alispánjának iratai között számos értékes forrást találunk.4 Ezek közül néhány dokumentum a Tanácsköztársaság ideje alatt keletkezett, zöme azonban visszatekintés a proletárdiktatúra eseményeire. Külön említést érdemel az alispán összefoglaló jelentése a belügyminiszterhez, amely a Tanácsköztársaság Baranya megyei eseményeit tekinti át. A következőkben e forrásokra támaszkodva kíséreljük meg bemutatni, hogy a Tanácsköztársaság perifériáján, a demarkációs vonallal elválasztott megyerészen hogy valósult meg a proletárdiktatúra rendszere, milyen sajátosságokat figyelhetünk meg. *** A Tanácsköztársaság Baranya megyei történetének egyik legfontosabb sajátossága a megye szerb megszállás következtében történt kettéosztottsága, ezért elsőként fontos néhány pillantást vetnünk a proletárdiktatúra kikiáltását megelőző fél év történéseire. A Károlyi-kormány képviselői és a keleti antant-hadsereg parancsnoka által 1918. november 13-án Belgrádban megkötött katonai konvenció alapján Baranya vármegye nagyobb, mintegy négyötöd része szerb megszállás alá került.5 1 KOPASZ 1969,120-121. 2 SÁNDOR 1979. 3 KOPASZ 1959. 4 SZINKOVICH 1969a. 5 HORNYÁK 2009. 67
