Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Vargháné Szántó Ágnes: A spanyolnáthajárvány Baranya vármegyében és Pécsett (1918-1919)
Vargháné Szántó Agnes: A spanyolnáthajárvány Baranya vármegyében és Pécsett (1918-1920) egészségügyi ellátását is végezték.130 A járásban Málom, Áta, Szőkéd, Személy, Lothárd, Kisherend, Nagykozár, és Kiskassa község elemi iskolái, Mecsekszabolcs községben a bányatelepi és a római katolikus iskola, Hird római katolikus elemi iskolája kerültek bezárásra.131 December végére a járvány csaknem teljesen megszűnt.132 A járásban dúló kórról a hosszúhetényi História Domus is adalékul szolgálhat. Eszerint úgy pusztított a spanyolnátha a hátországi lakosság körében, mint az ágyú a fronton szolgáló katonák soraiban. Különösen veszélyes volt, ha tüdő és szív alapbetegségben szenvedők kapták el a kórt, ekkor szinte bizonyos volt a halál. Ezen a településen október és december között a járvány bejárt minden házat, minden családot. Előfordult, hogy minden családtag egyszerre ágynak dőlt, és voltak családok, ahol három haláleset is történt. Mivel a legtöbb orvos katonai szolgálatot teljesített, a falvak sokszor orvos nélkül maradtak ezekben a nehéz hetekben. Októbertől december végéig kb. 45 spanyolnáthást gyóntattak meg a településen, a járványban 22 fő halt meg.133 A hosszúhetényi római katolikus halotti anyakönyv is 22 halottat említ: 18 fő spanyolkórban, 4 fő vérhassal komplikálódott spanyolkórban hunyt el.134A fenti adatokat összevethetjük a Hosszúhetény, Kisújbánya és Püspökszentlászló állami halotti anyakönyvi bejegyzésekkel. Eszerint az első „influenzás" bejegyzéstől az év végéig 18 fő halt meg a vírusban Hosszúhetényben. Az állami halotti anyakönyv a 4 vérhassal komplikálódott halálozási esetet ugyanis vérhasként rögzítette.135 Láthatjuk, hogy egy ilyen kis településen sem egyeznek meg a halálozási adatok, sokszor a spanyolnátha, spanyolkor, spanyol stb. bejegyzések helyett az alapbetegség vagy a szövődmény, a fellépő komplikáció került feltüntetésre a halál okaként. Ami a meghaltak számát illeti, felmerülhet, hogy 18 (illetve 22) fő elhalálozása nem kirívóan magas. Ha azonban arra gondolunk, hogy a spanyolkor megjelenésétől (az első „influenzás" bejegyzést véve kiindulópontnak) az év végéig összesen 34 halálozás történt különböző okokból, akkor megállapítható, hogy az összes halálozás 53 (illetve 65)%-át okozta a tomboló vírus. Ráadásul egyes esetekben a halál olyan gyorsan bekövetkezett, hogy papot nem is tudtak a beteghez hívni, vagy mire a pap kiérkezett, már csak a halál beálltát lehetett megállapítani.136 ix £ pécsi Járás főszolgabírája 1918. október 30-án kelt jelentése szerint. MNL BaML IV. 410. b. Baranya vármegye alispánjának iratai. 11198/1918. 131 Az iskola 48 tankötelese közül 19-en hiányoztak a spanyolnátha miatt, egy tanuló meghalt. Az iskola bezárását 1918. december 2-án rendelte el az alispán, a megnyitását csak 1919. január 2-án kérte a járási főszolgabíró. MNL BaML IV. 410. b. Baranya vármegye alispánjának iratai. 30/1919. 132 MNL BaML IV. 418. b. Baranya Vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai. Általános iratok. Tiszti főorvos havi jelentései. 1-130/1942. 133 PEL. III. 047_hosszuheteny_historia_vol_II_33. 134 PEL III. 047. Hosszúhetény, Halottak anyakönyve. 1913-1935. 135 Hosszúhetényi anyakönyvi kerület, halotti anyakönyv. 1907-1935. 136 PEL III. 047. Hosszúhetény, Halottak anyakönyve. 1913-1935. 266
