Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Vargháné Szántó Ágnes: A spanyolnáthajárvány Baranya vármegyében és Pécsett (1918-1919)
Vargháné Szántó Agnes: A spanyolnáthajárvány Baranya vármegyében és Pécsett (1918-1920) egészségügyi állapot, novemberben a járvány 1-2 község kivételével teljesen megszűnt.112 A Siklósi járás területére a betegséget július végén, augusztus elején a bosnyák katonák hurcolták be Boszniából. A nagyharsányi katonai irodákban olyan tömegesen jelent meg a kór, hogy napi 50-60 megbetegedést jelentettek.113 Szeptemberben már a polgári lakosság soraiban is tömeges volt a megfertőződés, mely októberben a járás egész területén elterjedt, ekkor 1-1,5%-ra becsülték a halandóságot.114 A halálozás legtöbbször abban az esetben következettbe, amikor krónikus szívbetegségben szenvedők kapták el a vírust, ami aztán tüdőgyulladással, esetleg középfülgyulladással komplikálódott, de az emésztőszervek zavaraival szövődő ritkább típus is észlelhető volt. A tömegek összezsúfolódását gátló intézkedéseket vezettek be, melyek meghozták a várt eredményt, például az iskolák bezárásával a járvány mértéke csökkent. A járás területén nem egyszerre jelent meg a spanyolnátha, a vajszlói és harkányi orvosi körzetben a tömeges megbetegedések később jelentkeztek. A lakosság felvilágosítása a napilapok útján eredményesnek bizonyult, a járványtól való nagy félelem miatt az emberek betartották az óvintézkedéseket. Az orvoshiány azonban itt is megmutatkozott: a harkányi orvosi kör betöltetlen volt, Siklóson pedig a helyőrség katonaorvosai enyhítették annak a gyógyszerhiánynál115 is nagyobb mértékét.116 Siklóson 4000-re becsülték az összes megbetegedések számát, az októberi hivatalos statisztika szerint a kezdetektől összesen 30 fő volt a járvány áldozata.117 Az spanyolnátha a járásban november végén érte el a tetőpontot, decemberben a községek túlnyomó részében visszavonult, az iskolák sorra kinyíltak.118 A még 1.2 MNL BaML IV. 418. b. Baranya Vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai. Általános iratok. Tiszti főorvos havi jelentései. 1-130/1942. 1.3 MNL BaML IV. 410. b. Baranya vármegye alispánjának iratai. 11198/1918. 114 MNL BaML IV. 418. b. Baranya Vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai. Általános iratok. Tiszti főorvos havi jelentései. 1-130/1942. 1.5 A megyei szintű gyógyszerhiányról dr. Johann Béla megyei tiszti főorvos is beszámolt. Pécsi Napló, 1918. október 19. 4. Feljegyzések szerint Budapesten az emberek megrohamozták a patikákat, és napok alatt felvásárolták a kór kezelésére használatos szereket, elsősorban a lázcsillapítókat, így bizonyos gyógyszerek hiánycikké váltak, még a legolcsóbb láz elleni szer, a jég is. Hamarosan a kámfor és a fertőtlenítésre használt lizoform is felkerült a hiánylistára. GÉRA 2015, 743. 1.6 Siklós járás főszolgabírója 1918. október 28-án kelt jelentése szerint. MNL BaML IV. 410. b. Baranya vármegye alispánjának iratai. 11198/1918. A beremendi és magyarbólyi körorvosok is megbetegedtek; MNL BaML IV. 418. b. Baranya Vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai. Általános iratok. Tiszti főorvos havi jelentései. 1-130/1942. 117 A Siklósi anyakönyvi kerület halotti anyakönyvi másodpéldányának tanúsága szerint szeptember és október hónapban összesen 27 járványhoz köthető bejegyzés történt, azonban egy esetben sem jelölték meg a spanyolbetegséget, hanem tüdőlob, szívizomlob, illetve egy esetben „influenziás tüdőlob" szerepelt a halál okaként. MNL BaML XXXIII.l a. Siklósi anyakönyvi kerület. 1907-1922. 118 MNL BaML IV. 418. b. Baranya Vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai. Tiszti főorvos havi jelentései. 1-130/1942. 264
