Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Vargháné Szántó Ágnes: A spanyolnáthajárvány Baranya vármegyében és Pécsett (1918-1919)
Vargháné Szántó Agnes: A spanyolnáthajárvány Baranya vármegyében és Pécsett (1918-1920) hete még mindenki, bárhol megfordult, vidám, csevegő, kedves kis fiatal leánykának ismerte, akit mindenki megszeretett. A most már égi lakóvá lett ártatlan angyal Kramer Elza volt [...]. Spanyol náthából fejlődő tüdővizenyő vitte az égbe 14 éves korában."19 „Moussong Vince, a pécsi állami iskolák és iparos tanonc iskolai tanító tegnap este rövid szenvedés után elköltözött oda, hol bu és fájdalom, tülekedés és ellenségeskedés ismeretlen, honnét többé visszatérés nincs. Pár nappal annak előtte még láttuk kedves iskolájában igazi tanítói hivatás szeretettel, imádságos türelemmel dolgozni s ma már csak mint néhai jó tanítóról emlékezhetünk meg e pár betűbarázdában."20 Már az első híradásoktól hangsúlyt kapott egyfelől a megelőző intézkedések betartásának fontossága, másfelől a gyógyítás módszereinek bemutatása. Olvasni lehetett arról, hogy egy főorvos már huszonnégy óra alatt meg tudta gyógyítani a spanyolinfluenzás pácienseit. Az eljárás során a betegeinek a láz fellépése után azonnal nagy adag (0,3-0,6 gramm) kálóméit,21 négy-öt órával később pedig fél gramm aszpirin és egy decigramm22 koffein keverékét adta. Az így kezelt betegek meggyógyultak és minden komplikációtól megszabadultak.23 Dr. Tolnai Vilmos pécsi városi kerületi és tb. főorvos azonban úgy gondolta, hogy „specifikus orvossága mint a hideglelésnek chinin vagy, mint a vérbajnak higany nincs, a kezelése ennélfogva csak tüneti. Óva intendő a közönség, hogy a spanyolnátha leküzdésére ne fogyassza az aspirint úgy, mint a csemegét, mert tapasztaltam, hogy egyesek 6-7 tablettát is fogyasztottak napjában." Megelőzésként az utcák száraz időjárás esetén való öntözését - a szél vagy a kocsiforgalom által felkavart por ugyanis fertőző lehetett -, a tömeges érintkezés elkerülését; „méregmentes” fertőtlenítőszerrel24 történő napi többszöri toroköblítést, az étkezések előtti kézmosást, a nyers gyümölcsök meghámozva, a szőlő megmosva történő fogyasztását, a kézfogás helyett pedig a katonás üdvözlést javasolta. Ha azonban megtörtént a megbetegedés, a betegnek meleg orosz tea, ennek hiányában hársfa, bodza, málna, kamilla, vagy mecsek tea25 fogyasztását tanácsolta. Hangsúlyozta, hogy a beteg ecetes, lysoformos,26 vagy mésztejjel kevert vízbe köpjön, fertőzött fehérneműt 19 Dunántúl, 1918. szeptember 21. 5. 20 Dunántúl, 1918. szeptember 28.3. Moussong Vince halotti anyakönyvi bejegyzése szerint a halálának oka tüdőlob volt. MNL BaML XXXIII. 1. a. Pécs I. anyakönyvi kerület halotti anyakönyve. 1917-1918. 21 A higany(I)-kloridot a gyógyászatban enyhe hashajtóként és sebfertőtlenítésre használták. 22 1 derigramm = 0,1 gramm 23 Pécsi Napló, 1918. szeptember 24. 6. 24 Ez lehetett például egy pohár vízben feloldott Hyperol tabletta (karbamid-peroxid hatóanyagú, vízben oldódó tisztító, fertőtlenítő tabletta), vagy kálium-permanganát (vízben oldódó, antiszeptikus hatású lila színű kristályos vegyület), esetleg bórvíz (bórsav vizes oldata, fertőtlenítő hatású folyadék). 25 Mecsek tea: (Melissa odorata): kellemes, illatos, élvezetes és emellett a tüdőre, légzőszervekre, sőt a gyomorra is kitűnő gyógyerejü növény. Pécsi Napló, 1915. május 21. 5. A Népélet című lap Melissa officinalisként említi a tüdőbaj esetén használt Mecsek teát. Népélet, 1925.176. 26 Lysoform: fertőtlenítőszer, a folyékony káliszappan és a formaldehid vizes oldata, http://elsovh.hu/ lysoform-a-bore-ore-ezt-hasznalja-nyakra-fore/ (letöltés ideje: 2020. augusztus. 18.) 244
