Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Tegzes Ferenc: "A pécsi hadiárvák jótevője". Mendlik Oszkár (1871-1963)
Tegzes Ferenc: „A pécsi hadiárvák jótevője". Mendlik Oszkár (1871-1963) Az én czélom, hogy ama gyermekek, kik leginkább vannak segélyre rászorulva, akiknek helyzete a legszomorúbb, akik gyászba borítva még nélkülözéseket is szenvednek - hogy ezeknek nyújtsak legalább egy kis időre örömet s talán egy kis segélyt is. Ismét bizalommal apellálok Pécs város hölgyközönségének jó szívéhez, hogy, mint tavaly, úgy az idén se vonják meg az ügytől nagylelkű és becses támogatásukat! Tisztelettel kérem Nagyságodat, legyen oly kegyes és értesítsen a pénz hiánytalan átvételéről és annak idején a pénz, illetve, ajándékok szétosztásának módozatáról. Midőn kérelmemet ismételve, az ügyet Nagyságod jóindulatú pártfogásába ajánlom, maradok hazafiúi tisztelettel őszinte tisztelője Mendlik Oszkár"36 A polgármester december 14-én kelt válaszlevelében a karácsonyi szétosztás időpontjának eltolódását a korábban felhozott tényekkel indokolta meg.37 A megajándékozási ünnepségre a sajtón keresztül meghívták a város érdeklődőit, emberbarátait.38 Az ünnepség 1917. január 14-én zajlott le a városháza közgyűlési termében. A jelenlevőknek Pintér Ferenc árvaszéki elnök köszöntőbeszédében Mendlik Oszkár jószívűségét, Pécshez való kötődését dicsérte. Megköszönte az ajándékozás körüli teendőkben résztvevő hölgyek önfeláldozó munkáját: „A világ fennállása óta a legnagyobb, legrémesebb, legborzasztóbb világháború dúlása immár a negyedik évszámot is kikezdette, s vajon ma a háború 30-dik hónapjában van-e köztünk egy is, aki meg tudná mondani, mikor jő el a mindnyájunk által annyira áhított, annyira sóvárgott verőfényes béke? A háború kiváltotta a borzalomnak, bánatnak, nyomornak, szomorúságnak, gyásznak azt a szuperlativusát, amit eddig érző szív érezni, gondolkozó agy elgondolni, elképzelni nem tudott. De kiváltotta a világot pusztító háború másrészt a nemes érzelmek olyan kultuszát is, melynek nagysága, mérete, melegsége eddig szintén ismeretlen volt. Állam, hatóságok, társadalom, egyesületek, magánosok, ifjak, öregek, gazdag, szegény a felebaráti szeretet kultuszának templomába, a szeretet felgyújtott és fennen lobogó lángjainál áldoz az irgalmasság, könyörületesség, adakozás, segítés szép és nemes erényeit, hogy a háború okozta könnyeket feltörölje, felszárítsa, -hogy a sajgó fájdalmakat hűsítő inai gyógyítsa, enyhítse. Városunkat a háború közvetlen borzalmaitól, az ágyúk dörejétől és pusztításától Istennek hála megkímélte a Gondviselés kegyelme, de köztünk élnek, s a terembe jöttek ma ismét össze azok, akik a háborúban elvesztették a legdrágábbat, elvesztettek mindent, a szerető férjet, a gondos atyát! Ezek a mi hadiárváink és özvegyeink. S nem-e lélekemelő, magasztos dolog az, hogy akkor, amidőn mi idehaza kéz a kézben, kartkarba öltve minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy ezeket segítsük, támogassuk, átvezessük az élet nehézségein, küzdelmein: -immár másodízben a messze idegenből származó fejedelmi nagyságú jótékonyság lenyűgöző hatása alatt állunk! 36 MNL BaML 1406. g. Pécs város Tanácsa. 31443/1916. (E-248/1918.); Dunántúl, 1916. december 13.6. 37 MNL BaML 1406. g. Pécs város Tanácsa. 31443/1916. (E-248/1918) 38 Pécsi Napló, 1917. január 12.7. 228
